60089. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági kapcsolás egyen- és váltakozó áramú berendezések kábel és szabadon szerelt vezetékei számára

— 2 vezeték közé, vagy pedig hogy ez egyéb berendezések, pl.* váltakozóáramnál, feszültségtranszformátorok közbeiktatásával történik-e. Lényeges csak az, hogy — ellentétben más, ismert védő kapcsolásokkal — nem a segéd vezetékben vannak kikapcsolva relaisk elrendezve, melyeket az ebben föllépő áramok hoznak működésbe, mert teljesen sértetlen fővezeték szigetelésnél is keletkezhetnek a segédvezetékben, — töltések, vagy indukciólökések következtében, — pillanatnyi áramok, melyek azután nem szándékolt kapcsolást intéznének elő. A relaisknek a találmány szerint történő kapcsolása esetén azonban ez nem lehetséges, mert az említett áramok a relaisket ugyanazon értelemben befolyásolják s a feszültségkülönbségek változását elő nem idézik. Kikapcsolódások tehát itt be nem következhetnek. A mellékelt rajz 1—5. ábráin a találmánybeli biztonsági kapcsolás pl. háromerü ^háromvezetékes) nagy feszültségű forgóáramú kábelvezeték esetére van bemutatva. Az 1. ábrán föltüntetett kábelkeresztmetszeten látható a három (al, a2, a3) főér, melyeket szigetelőanyag közbeiktatásával a segédvezetéket képviselő, egymással vezetőleg összekötött (h) burkolatok vesznek körül. E (h) burkolatokból álló segédvezeték ekkor, mindaddig, míg a kábel sértetlen, neutrális pontot képez a forgóáramú rendszerhez képest és a közte, valamint az (al, a2, a3) főér közt közvetlenül, vagy egy (t) háromfázisú feszültségtraszformátor közbeiktatásával bekapcsolt három (vl, v2, v3) feszültségmérő azonos kilengéssel bír. Ha azonban a kábel szigetelésének átütése következik be, azonnal megzavartatik a szimmetriaarány és a feszültségmérők (voltméterek) különböző kilengést mutatnak. . A segédvezetéknek az 1. ábrán föltüntetett alakja a főereknek fémköpennyel való körülsajtolása, fémszalaggal való körültekercselése útján vagy más hasonló módon létesíthető; a mellékvezeték ezen különleges alakja azonban a találmányi gondolat tekintetében lényegtelen. így pl. a .2. ábra olyan segédvezetéket ábrázol, mely néhány, a fő erek köré és közé elosztott, egymással párhuzamosan kapcsolt egyes (d) drótokra van szétbontva, míg a 3. ábra egy (m) köpenyt és egy központosán elrendezett (m) vezetődrótot tüntet föl, melyek külön, vagy együttesen alkothatják a segédvezetéket, amivel azonban semmiképen sincsenek kimerítve a segédvezetók lehetséges kiképzési módjai. A 3. ábrán látható elrendezés különleges célja az, hogy a valamennyi főértől egyenlő távol lévő középső (m) segédvezeték a kábel belsejében bekövetkezhető szigetelésátütések ellenében is kellő biztonságot nyújtson. A 4. ábrán látható elrendezés szerint már most a forgóáramú kábel vezetékszakasz mindkét végén a három (al, a2, a3) főér a a (h) segédvezetékkel a (tl) és (t2) feszültségtranszformátorok primértekercsei útján van összekötve, mely transzformátorok szekundértekercseihez a háromfázisú (rl) és (r2) feszültségrelaisk vannak kapcsolva. Mindaddig, míg a vezetékszakasz sértetlen és a segéd vezeték a forgóáramú rendszer neutrális pontját képviseli, három egymással egyenlő erő hat mindegyik relaisre, melyek tehát egymást kiegyensúlyozzák. Ezen egyensúlyi állapot azonnal megzavartatik azonban, mihelyt a kábelben rövid, vagy földzárlat folytán a segédvezeték elveszti neutrális pont tulajdonságát, aminek következménye azután a relaisken a (kl) és (k2) kontaktusok záródása, miáltal a (bl) és (b2) segédtelepek, vagy valamely más segédáramforrás árama az (ol) és (o2) kapcsolók (sl) és (s2) kikapcsoló tekercseit befolyásolja és a kapcsolókat kikapcsolja. Analóg módon rendezhető el a segédvezeték és alkalmazható a jelen biztonság kapcsolás két vagy többerü kábeleknél is, emellett a kapcsolás egyaránt használható egyen- vagy egy- és többfázisú váltakozó áramú hálózatokban. így pl. a 6. ábra a védő kapcsoló rendszert két egyszerű kábellel biró egyenáramú kábelvezetékszakasznál alkalmazva tünteti föl, mely kábelek (al) és (a2) főereit segédvezeték gyanánt szolgáló (hl) és (h2) kö-