60083. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

Megjelent 1913. évi julius hó 5-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI GLLG HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60088. szám. XI/b. OSZTÁLY. .Rugalmas kerékabroncs. ZEUMER HERMANN KERESKEDŐ KARLSRUHEBEN. A bejelentés napja 1912 május hó 25-ike. Elsőbbsége 1912 március hó 4-ike. A találmány tárgyá rugalmas kerékab- i roncsoknak új kiképzése. Rugalmas kerekeknek eddig ismert abroncsszerkezeteinek ugyanis a tömör és a többé-kevésbé összenyomott levegővel töltött üreges abroncsok a menetnél a lökéseket aránylag keveset tompítják, mert az abroncsoknak az összenyomással szemben kifejtett ellenállása az összenyomás alkalmával nagyon gyorsan növekszik. A találmány értelmében a kerekek utánaengedésének rendkívül magas fokát azáltal érjük el, hogy a keréktalp és a futóköpeny közé aránylag vastagfalú légtömlőt helyezünk el, mely egymagában a laposranyo~ más ellen elegendő nagy ellenállást fejt ki és ebből a levegőt kiszivattyúzzuk. Ezen új elrendezés által elérjük azt, hogy összenyomás következtében a tömlő ellenállása viszonylagosan kis mértékben nő és az abroncs csekély szerkezeti magassága mellett a menetnél előforduló lökéseket jelentékenyen hathatósabban csillapíthatjuk, mint az eddig ismert szerkezeteknél. A mellékelt rajz négy ábrája az új kerékabroncs különböző kiviteli alakjait mutatja keresztmetszetben. | Az első kiviteli alakot föltüntető 1. ábrá- i nül a metszősíkot a légszelepen keresztül- I i fektettük, mely utóbbi ismert módon az (fl) fakeréktalpon és az (f2) vaskeréktalpon keresztülmenő (r) csövecske útján az (s) vakuumtömlővel összeköttetésben áll. A szelep a vázolt kiviteli alaknál, mint rendesen, két (kii k2) kupakkal légmentesen el van zárva. Ezen kupakok lecsavarása után a légszivattyú tömlőcsatlakozását a szelep menetekkel ellátott (z) csapnyúlványára szorosan rácsavaroljuk. A szelep zárószervéül a vázolt példánál egyszerűség kedvéért csavarhúzó által forgatható (h) csap van fölvéve, helyébe természetesen tetszőleges más zárószerv léphet. Mint a rajzból látható, a tömlő oldalfalai, melyek a (D) nyomóerő hatása következtében (3. és 4. ábra) a legerősebb deformációnak vannak kitéve, oly erősek, hogy a tömlő egymagában a (D) nyomóerő hatásával szemben a laposranyomás ellen elegendő ellenállóképességgel bir. A tömlő oldalfalainak a (D) erő hatásá alatt' beálló alakváltozását hajlításnak nevezhetjük ós így, mint az a hajlítási igénybevételek természetéből minden további nélkül kiadódik, a méretek megfelelő választása által elér| hetjük azt, hogy a tömlőnek az összenyomás i elleni ellenállása nem növekedik túlgyorsan I az összenyomás alkalmával. Az (r) csövecske '