60065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettős táskák, bélelt táskák stb. készítésére tömlőszövetből

ken, ahol az (al, a2) szakaszok szélesebb oldalai érintkeznek, rövid darabon azáltal van elzárva, hogy a tömlőfalak e helyeken egymással össze vannak szőve, ami ismert módon azáltal éretik el, hogy a vetülékek, melyek a tömlőazövet egyéb részében egymásután futnak át az alsó és fölső láncokon, ezen helyeken egyidejűleg kötnek be a láncokba, ami által a tömlőt lezáró kettős szövet létesül (la. ábra). A tömlőszövetet a legkeskenyebb (e, f) helyeken keresztben átmetszve, egyes darabokra szabdaljuk, melyek a szélesebb (a2) szakasznak a keskenyebb köré való tűrése után egy-egy a fenéken zárt kettős táskát képeznek, melyek már csak a szabad széleken a szokásos kengyellel vagy más zárószerkezettel látandók el, hogy a 2. ábrabeli külön belső i táskával biró kész táskává váljanak. A 2a. ábra egy ilyen kész táska vízszintes metszete. A 3b. ábra ugyanilyen metszetben oly kettős táskát mutat, melynek belső táskája több rekeszre van osztva, ami pl. a táska pénztárca gyanánt való használatát teszi lehetővé. Az egyes rekeszek, melyek természetesen a külső táskában is lehetnének, úgy létesíttetnek, hogy a tömlőszövet megfelelő falai már a szövőszéken egyesíttetnek. A föltüntetett példánál a belső táska a (h) hosszfallal két rekeszre van osztva, melyek közül az egyik az (i) harántfal révén két alrekeszre van fölosztva. A (h) hosszfalat azáltal képezzük, hogy a tömlőszövet megfelelő (al) szakaszában a két tömlőfalon kívül még egy középső szövetet is létesítünk, mely a tömlőfalakkal párhuzamosan ezek között terjed el; ezt ismert módon azáltal érjük el, hogy e helyen egy harmadik láncsort képezünk. Az (i) harántfalat úgy képezzük, hogy a (h) közbenső falat az illető tömlőfallal a kívánt vonal mentén összeszőjjük azáltal, hogy e helyeken a vetülékeket mindkét szövet láncain hagyjuk áthatolni. Egyébként a táskák készítése a fönt ismertetett módon történik, amennyiben a kész szövetet az (e, f) helyeken átmetsszük s a bővebb szakaszt a keskenyebb fölé tűrjük. Ha bélelt táskák készítendők, akkor a tömlőszövet keskenyebb (al) szakaszai, melyek a bélést képezendik, célszerűen más anyagból készíttetnek, mint az (a2) szakaszok. Az anyag megváltoztatása természetesen elsősorban a vetülékekre vonatkozik. Hölgytáskáknál szokásos azoknak alsó szélét az 5. ábra értelmében rojtszegéllyel diszíteni., E szegélyt a találmány értelmében a többi szövettel egy darabból készítjük azáltal, hogy a 4. és 4a. ábrák értei- | mében a vetüléket megszakítjuk úgy, hogy a lánc a (g) szakaszon szabad marad. Az egyébként a fönti módon tömlőszövet gyanánt készült szövetet a (g) és (a) szakaszok közti (b) határvonal mentén egymással összeszőjjük a táska fenekének képezése l céljából. A tömlőszövetet ugyancsak az (e, f) és (c, d) helyeken metsszük át, miáltal az egyes zsebálakú szakaszok létesülnek, melyek a kengyellel való ellátás után rojtszegéllyel biró'kész táskát szolgáltatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás varrat nélküli kettős táskák bélelt táskák és hasonlók készítésére tömlőszövetből, jellemezve azáltal, hogy a tömlőszövet két szomszédos szakaszát különböző szélességben létesítjük úgy, hogy a szakaezpárok elkülönítése után a szélesebb szakaszt a keskenyebb fölé tűrhetjük, miáltal a kettős táska, illetve bélelt táska létesül. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a külső vagy belső táskában rekeszek létesítése céljából a tömlőszövetet végigmenő vagy szakaszos hosszirányú beszőtt harántfalakkal létesítjük, melyek ugyancsak hosszirányú vonalak mentén a szomszédos tömlőfalakkal is összeszőhetők alrekeszek létesítése céljából. 3. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja bélelt táskák létesítésére, jellemezve azáltal, hogy a bélést képezendő szakaszok vetüléke a táskát képezendő szakaszétól eltérő anyagú. 4. Eljárás rojtszegélyes táskák készítésére,