60061. lajstromszámú szabadalom • Fűtési és túlhevítési célokra szolgáló fűtőtest és eljárás ennek előállítására
fűtőesatorna azon intenzív meleg rongáló behatása ellen megvédetik, amelynek az öntött fémtest az égési termékek közvetlen behatása által ki van téve és amelyet természetesen az öntött fémtest tova is vezet. A poralakú, nem olvadó anyag továbbá azon lényeges előnnyel bír, hogy a fűtőkamrát vagy a fűtőcsatornát képező fémnek kiterjeszkedését és összehúzódását megengedi. Ez a hatás nem léphetne föl, ha a fűtőkamra vagy a fűtőesatorna burkolására valamely nem olvadó anyagból álló szilárd köpeny alkalmaztatnék. A találmány értelmében előállított fűtőtest a legkülönbözőbb alakokban készülhet és csaknem rendszerint egy fűtőkamrából vagy fűtőcsatornából áü mely a hevítendő vagy túlhevítendő közeget tartalmazza vagy átvezeti és melyet egy öntött fémtest vesz körül, mimellett azonban a fűtőkamra, illetve a fűtőesatorna és a köréje öntött test között a nem olvadó, tűzálló és poralakú anyag fekszik, melyen át a meleg az öntött fémtestről a fűtőcsatornára, illetve a fűtőkamrára átvitetik. Egy ily fűtőtest alakja tetszés szerint változhatik a mindenkori alkalmazási célnak megfelelően, anélkül, hogy a találmány lényege befolyásoltatnék. A csatolt rajz néhány kiviteli példát mutat. Az 1. ábra egy csőkígyót mutat, mely egy nem olvadó, tűzálló réteggel van bevonva, amidőn az ábra a csőkígyót a fűtőcsőnek egy köréje öntött testbe való beágyazása előtti állapotban tünteti föl. A 2. ábra oly öntöttvastömbnek távlati nézete, melybe a poralakú állapotban lévő, nem olvadó masszának közbehelyezése mellett egy fűtőkamra vagy fűtőcső van bezárva. A 3. ábra oly öntöttvastömbnek metszete, melybe szintén a poralakú massza közbekapcsolása mellett egy fűtőkamra vagy fűtőcső van behelyezve, mimellett az egész egy tűzszekrény vagy égetőkamra' alakját mutatja. Azon képlékeny massza előállítására, mely a szükséges föltételeknek eleget tesz és a kívánt tulajdonsággal bír, számos kísérletet végeztünk nagyszámú különböző, tűzálló és olvaszthatatlan anyagokkal,különösenagyagfajtákkal, melyek azonban nagyobbára használhatatlanok voltak, mert az anyag vagy massza nem olvasztható ugyan, azonban az égetésnél vagy megkeményedésnél törik vagy legalább is megrepedezik úgy, hogy a szóbanforgó célra hasznavehetetlen, mert ezeken a repedéseken vagy törési helyeken át a megolvasztott fém közvetlen érintkezésbe kerülhet az öntöttvasból, kovácsoltvasból vagy acélból álló fűtőcsatornával vagy fűtőkamrával, ami a belső fémtest megrongálódására vezetne. Végül azt találtuk, hogy a nagy olvasztóagyag gyanánt ismeretes nem olvadó agyag kellően megnedvesítve a grafittal igen jól keverődik egy nem gyulladó olaj alkalmazása mellett úgy, hogy ebből a keverékből oly plasztikus massza képződik, mely az öntöttvasból, kovácsoltvasból vagy acélból álló fűtőcsatorna vagy fűtőkamra fölületéhez erősen odatapad vagy odaragad és mely egyidejűleg égetés által megkeményíthető, anélkül, hogy oly mértékben zsugorodnék, hogy az ebből a masszából előállított rétegben törések vagy repedések lépnének föl. A fölületre beható megolvasztott körülöntött fém tehát sohasem érintkezhetik és nem rongálhatja meg a íulajdonképeni fűtőkamra, ill. fűtőcsatorna fémanyagát. A legjobb eredményeket akkor értük el, ha két rész nagy olvasztóagyagot egy rész porított grafittal kevertünk és azután kellő mennyiségű olajat vezettünk hozzá a keverék oly megnedvesítésére, hogy plasztikus masszát kaptunk, mely a bevonandó vasfölülethez erősen odatapadt, mimellett a massza megnedvesítésére gyapotmagolaj bizonyult igen előnyösnek, mert ez az olaj azon hőmérséklet mellett, amelynek a plasztikus massza az égetés, illetve megkeményedés céljából kitétetik, nem gyullad meg és nem ég el, hanem inkább az olaj elgőzölögtetik, ami azt eredményezi, hogy a massza a bevont vasfölületen kemény és szilárd állapotban visszamarad. Az (1) fémfölületet oly módon vonjuk be a leírt masszával, hogy a (2) réteg képződik (1. ábra), melynek vastag-