60049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetonnak és magasabb alkoholnak keményítőből, cukorból és más szénhidrátokból erjesztés útján való előállítására
— 2 vagy megölnők, el lehet ugyanazt, amint már említettük, vízgőzzel vagy nyomás alatt fölhevített vízzel is érni. Előnyös, ha az erjesztést olyan zárt edényben foganatosítjuk, amely szívóberendezéssel és kondenzátorral van összekötve, mimellett a szívóberendezést akképpen működtetjük, hogy a nyomás annyira csökkenjen, hogy az erjesztőkádból az összes vagy a legtöbb anyag kiszívassék, amely az erjedési hőmérsékletnél a vízgőzzel elillan. Ilyen módon az eljárást folytonossá tehetjük, föltéve, hogy az erjesztőkád el van látva a sterilizált víznek, az erjesztendő anyagoknak és az elölt élesztőnek bevezetésére szükséges berendezésekkel. A szívás útján való nyomáscsökkenés vizes cefrénél és 30—40° C-nyi hőmérsékletnél kb. 15 cm. biganyoszlopnak felelhet meg, anélkül, hogy túlságos sok gáz válnék szabaddá. Ha azonban sok gáz keletkezik, akkor nem szükséges ilyen magas nyomáscsökkentés. Ha szükséges, lehet a gázokat, tehát nem gőzöket, amelyek lecsapódnak, alkálival vagy más olyan kémiai szerrel eltávolítani, amely a gázokkal egyesül, mielőtt a gőzök a kondenzátorba jutnak. így pl. a szénsavat fölforgathatjuk maró alkálival, mésztejjel vagy másefélével, mialatt a gáz- és gőzelegy a kondenzátorhoz áramlik. Nem szükséges, hogy megölt élesztőt és nyomáscsökkentést egyidejűleg alkalmazzunk, ha az erjesztést valamely erjesztést gerjesztő, mint pl. bacillus outylicus Fitz jelenlétében levegő távoltartása mellett végezzük. mert némely esetben vagy e megölt élesztőt vagy a nyomáscsökkentést mellőzhetjük. A termelési hányad acetónban és magasabb alkoholokban a fönt leirt föltételek mellett való munkánál az alkalmazott szénhydrátok kb. 33—50%-át teszik, mimellett kb. egy rész aeetón esik két rész magasabb alkoholokra. A következőkben néhány foganatosítási példát ismertetünk: Az élesztő előállítása a leírt eljáráshoz: I. példa. 100 kg. sajtolt élesztőt keverünk 1000 kg. vízzel és az élesztőt (kb. 130° C-ra való) melegítéssel, amely több órán át hat megöljük. A keveréket azután lehűtjük, pl. 30—35° C-ra és tyrothriz tenuis fermentumot adunk hozzá csiramentes levegő jelenlétében, mimellett gondoskodnunk kell arról, hogy más erjesztést okozó, anyag ne jusson a keverékbe. A 30—35° C-nyi erjedési hőmérsékletet kb. 4—5 héten át föntartjuk, miközben időnként, pl. minden 24 órában egyszer, csiramentes levegőt juttatunk a keverékhez. 4—5 hét eltelte után a keverék nitrogéntartalmú anyagának kb. 90%-a olyan vegyületekké alakult át, amelyeket csersav már nem választ le. II. példa. 100 kg. sajtolt élesztőt és 1000 kr. vizet 25 órán át 150° C-ra vagy legalább annyi ideig hevítünk, míg az élesztő nitrogéntartalmú anyagainak elegendő része át nem alakult csersavval le nem választható módosulatba. Lehet savakat vagy alkáliákat is hozzá adni, avégből, hogy az átalakítást megkönnyítsük, azonban a kezelés után fönnmaradó savat vagy alkálit heutralizálni kell. A következő példában az erjesztést a bacillus butilicus Fitz behatásával végezzük, mimellett egyidejűleg megölt élesztőt és nyomáscsökkentés alkalmazunk, habár az egyiket vagy a másikat mellőzni is lehet. III. példa. 25 kg. burgonyalisztet zárt edényben 1000 kg. vízzel cefrézünk, amely edény szívóberendezéssel és kondenzátorral áll összeköttetésben. A keverékhez azután a fönt leírt megölt élesztőből annyit adunk hozzá, amely kerekszámban 1 /i kg. oldható nitrogéntartalmú anyagokat tartalmaz, amelyek csersavval le nem választhatók. A keveréket most 4 óra hosszat kb. 9° átm. nyomás alatt főzzük és azután a hőmérsékletet 30—35° C-ra csökkentjük. Ezután bacillus butylicus Fitz erjesztés-gerjesztőt adunk hozzá és gondoskodunk arról, hogy erjedés közben levegő ne jusson be. A szívóberendezéssel a nyomást az erjesztőedényben annyira csökkentjük, hogy az aceton, a magasabb alkoholok és vízgőz leszívatnak és a kondenzátorhoz vezettetnek.
