60002. lajstromszámú szabadalom • Szórólövedék fölütő gyújtóval, a gyújtó önműködő szabaddá tételére és tömített vezetőrúddal
vedéknek robbantó töltése hosszmetszetben gombaalakot mutat, melynek feje a (2) golyókat túlfödi, illetve a golyók előtt egy robbantó töltés van ágyazva, mely a golyókra a fönt említett fölfelé térítő hatást akkor gyakorolja, midőn a srapnel fölütés vagy befúrás következtében a földben széjjelrobban. A fölütőgyújtó szabaddá tétele akkor történik, midőn a gránátot a fegyver csövére toljuk, annélkülhogy szükséges volna a fegyver csövén külön berendezéket elrendezni és anélkül, hogy a fegyver legye bármily módon igénybe vétetnék, mint ez a iégy lába által eszközölt szabaddá tételkor elkerülhetetlen. A szabaddá tévő berendezés például a puska csövére föltolandó lövedék ürös ágya falában forgathatóan ágyazott kétkarú emeltyűvel látható el, mely midőn a lövedék ágya a puska csövébe tolatik, a cső torkolatának szegélye révén át lesz fektetve és emellett a lövedéket szabaddá teszi. Ezen elrendezés a lövedéknek föltolását bármily helyzetben megengedi, ami különösen sötétségben és a harc hevében előny. A lövedék töltőnyílását egy (5) födél zárja el, mely külső oldalán (6) csapalakú toldattal van ellátva. A (6) csap elől és hátul egy-egy furattal bír. A mellső furatban a fölütőgyújtó van elrendezve, mely mint ismeretes, a (7) hüvelyből, az abban eltolható (8) ütőből, a (9) gyűjtőből, (10) robbantógyutacsból és (11) biztonsági rúgóból áll. Az (5) födél (12) furata, melynek fenekébe a húzott csőből készült (13) vezetőrúd van csavarva, a gránát föltolása alkalmával a puska csövét veszi körül. A vezetőrúd azonban tömör kivitelben is készíthető. A (8) ütő rögzítésére a (14) sasszög szolgál, melyet a (15) pecek tart a (16) rúgó nyomása ellenében biztonsági helyzetében. A (15) pecek a csap hátsó végének egy kivágásában ágyazott kétkarú (17) emeltyűvel van összekötve, melynek belső karja a (12) furatba nyúlik. Midőn a gránátot a puska csövére toljuk, a (17) emeltyű belső karja átfordíttatik. Ezáltal a (15) pecek a (14) sasszögből kihúzatik és a szabaddá váló sasszöget a (16) rúgó kihajítja. Ennek folytán a fölütő gyújtó rögzítése megszűnik úgy, hogy fölütése alkalmával a (8) ütő a (11) biztonsági rúgó összenyomása mellett a (9) gyútű fölé röpíttetik. A (13) vezetőrúdon (18) tömítés van elrendezve, mely a kilövés alkalmával a (19) nyomókorong révén duzzasztatik ós a csőben van annak huzagjaiban jól tömít. A tömítés és a korong a (20) pecken van elrendezve, mely ha a (13) rúd ürös, abba csavarható, ha pedig tömör, akkor esztergályozás révén állítható elő. Eddig szórólövedékeknél tömítést egyáltalában nem, vagy csak tőkéletlen kivitelben haszáltak. Ennek folytán, minthogy a lőporgázok egyszer nagyobb, máskor pedig csekélyebb mértékben hatolnak ki a vezetőrúd mentén, igen szabálytalan lőtávok keletkeznek úgy, hogy a pontos lövés még megközelítően sem lehetséges. Azonban a tökéletes tömítés arra szükséges, hogy 1. a lőpor tökéletesen értékesíttessék, és 2. hogy a hossz- és keresztirányú szórás a legcsekélyebb mértékre korlátoztassék. Míg a sima furatfalaknál a tömítés csak arra szolgál, hogy a gáz kitódulása meggátoltassák, az egyenlő vagy progressiv csavarzattal bíró vont csöveknél azonkívül még arra is szolgál, hogy a szórólövedéknek vezetést és forgatást kölcsönözzön. A 3—5. ábrán látható tömítések, épúgy az 1. ábra szerinti is egy alkalmas tömítőanyagból, pl. vulkánfiberből vagy efféléből készült {18) gyűrűvel és (19) nyomókoronggal vannak ellátva. Célszerű, ha a (19) korong (1. ábra), illetve a (20) toldatnak a (13) rúdba átmenő része (3. ábra), vagy mind a kettő (4. ábra) kúpalakú, mert azáltal a (18) gyűrű erélyesebben szoríttatik kifelé, mintha az említett átmenet és korong sima fölületekkel (5. ábra) bírna. A kisütés alkalmával a lőporgázok nyomása folytán a tömítési anyag összeszoríttatik és a cső falához súrlódik.
