60000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő szárítására és sterilizálására

hogy eme hátrányokat megszüntessük és pedig azáltal, hogy zárt helyiségekben a levegőt friss, atmoszférikus levegő hozzájutásának elkerülésével olyan kezelésnek vetjük alá, hogy a levegő maga minden vízgőztől és tisztátlanságtól megszabadul és tökéletesen száraz és steril levegő áll elő. E célt azáltal érjük él, hogy a nedves levegőt folytatólagos műveletben szárításnak egyidejűleg, vagy azt követőleg sterilizálásnak vetjük alá. Ez oly módon történik, hogy a levegőt szárítás céljából valamely, ennek nedvességét abszorbeáló test behatásának tesszük ki, friss külső levegő bejutásának egyidejű kizárása mellett, továbbá, hogy azon oldatot, mely a levegő nedvességének a szárítóanyag által történő abszorpciója folytán keletkezik, oly módon használjuk föl az előszárított levegő sterilizálására, hogy az oldatban lévő száritóanyagot a fölszálló levegővel ellenáramban lehullni hagyjuk úgy, hogy a levegő a vékony sugarakban lehulló oldott szárítóanyagot minden oldalról bensőleg átjárja. Ez eljárás foganatosítására szárítóanyag' gyanánt különösen előnyösen használható a kálciumklorid. Eszerint tehát a levegőt valamely zárt helyiségben pl. kálciumklorid behatásának vetjük alá, mely a levegőben lévő összes vízgőzt ahszorbeálja. Az ily módon képezett és az abszorbeálóanyag által megkötött kondenzvíz a kálciumkloridot részben föloldja és az így keletkező oldat a levegőben lévő tisztátlanságokat megköti. A jelen találmány szerint tehát egyrészt tökéletesen száraz steril levegőt kapunk, másrészt pedig az abszorbeálóanyagnak, pl. kálciumkloridnak vízben való oldatát nyerjük, melyből előzetes filtrálás után az abszorbeálóanyagot (kálciumkloridot) begőzölögtetéssel újból kiválaszthatjuk és újbóli kasználatra ismét kinyerhetjük. Az eljárás gyakorlati foganatosításánál a nedves levegőt az abszorbeálóanyaggal telt, egymás fölött fölállított tereken vezetjük keresztül, mikor is az eljárás gyorsítására a légáramot nyomás vagy szívás által mesterségesen erősbítjük, illetőleg erősbíthetjük. Ezenkívül az abszorbeálóanyag lehetőleg energikus hatásának biztosítására tanácsos azt gtanulálni és a serpenyőket szitafenékkel ellátni. Azáltal, hogy a serpenyők fenekét drótfonatból készítjük, egyrészt a nedves levegő nemcsak a granulált abszorbeálóanyag fölött, hanem azon keresztül is fog hatolni és annak szárító hatása igen intenzív lesz, másrészt pedig az abszorbeálóanyag keletkezett oldata a fölső serpenyőkből az alattuk lévőkbe fog lecsöpögni, végül a legalacsonyabban fekvő serpenyőben összegyűlni és onnan el lesz vezethető. Ezen módon tehát az oldat úgyszólván az ellenáramlás elve alapján vezettetik a légárammal szemben é3 eközben a levegő tisztátlanságait magába veszi, miután a vízgőzök már előzőleg kondenzáltattak. Amint azt már említettük, az abszorbeálóanyag oldata a legalsó serpenyőből elvezethető és megelőző filtrálás után begőzölögtetéssel újból visszanyerhető. A bejelentők által végzett kisérletek azonban azt eredményezték, hogy abszorbeálóanyag gyanánt kálciumkloi'id alkalmazása esetén utóbbi a begőzölögtetés alkalmával a begőzölögtető serpenyőkben lepényeket alkot, melyek a serpenyők falaihoz tapadnak és azokból való eltávolíttatásuk után már nehezebben granulálhatók. Egész sor kísérlettel sikerült bejelentőknek e hátrányt azáltal kiküszöbölni, hogy a kálciumkloridhoz csekély mennyiségben olyan testeket adtak, melyek annak abszorbeáló hatását nem befotyásolják, emellett azonban maguk is abszorbeálóan hatnak. Ilyen testek pl. a nátriumszulfát a rézszulfát, melyeknek jelenléte a kálciumkloridnak a begőzölögtető serpenyőkből való könnyű eltávolítását teszi lehetővé. Hogy továbbá a regenerált kálciumklorid újból való granulálását elkerülhessük, bejelentők a begőzölögtető serpenyőket a fenekükön elrendezett peckek vagy függélyes válaszfalak segélyével részekre osztották, miáltal a lepények a serpenyőkből való el-