59986. lajstromszámú szabadalom • Ékkötés, főleg kerékpárok és mótoros járművek forgattyúi és kerekei számára
"vési fölületekkel bírnak. Hosszirányban ez •ékbélés föl van hasítva, hogy többé-kevésbé -engedhessen. A (c) csapra az (a) ékbélés segélyével fölerősítendő (b) taposóforgattyú az ékbéléssel megegyezően külső vége felé bővülő, hatszögletes nyílással bír, úgyszintén maga a (c) csap, melyre a (b) taposóforga,ttyú fölékelendő, szintén az ékbéléssel meg-egyezően hatszögletesen van készítve és külső vége felé keskenyedik. A (c) csapból *(d) csavarmenetes rész nyúlik ki, melyre az (f) csavarmenetes gyűrű csavarható, mely csavarkulcs beilleszthetése céljából két <(g) mélyedéssel bír. Az 5—7. ábrákon tátható kiviteli alaknál az (a) ékbélés csak két síklapú ékből áll, melyeket két körívalaká, előnyösen ugyancsak ékszerűen kiképezett rész köt egymással össze. A bélés itt nincs is teljesen keresztülmetsztve, csak be van hasítva. A 8—10. ábrákon föltüntetett kiviteli' -alaknál az ékek nem síklapok alakjában vannak kiképezve, hanem befelé szögben megtörnek. A bélésnek ez esetben nem .kell fölhasítva lennie. Míg az 1—10. ábrákon látható kiviteli alakoknál az ékbélés egyes ékei kívül és belül bővülőén és pedig ellenkező irányú emelkedéssel vannak készítvej addig a 11—16. ábrákon látható két kiviteli alaknál az ékek, mint általában az ékbélés belső lapjai, az ékbélés tengelyével párhuzamosak, -azaz nem bővülőén vagy szükülően vannak kiképezve. A 11—13. ábrákon föltüntetett kiviteli alak emellett megfelel az 5—7. ábrákon láthatónak, csupán azon eltéréssel, hogy belső fölületei az ékbélés tengelyével párhuzamosak, azaz az ékbélés körívalakú részein hengeresek. A 14—16. ábrák négyszögletes ékbélést ábrázolnak, melynek ékfölületei belül nem bővülnek, illetőleg szűkülnek. Az ékbélés alkalmazása valamennyi kiviteli alaknál lényegileg ugyanaz. Hogy a (d) forgattyút a (c) csapra föl•ékeljük, mindenekelőtt a forgattyút sok! szögletes nyílásával a csapra toljuk és ^azután az (a) ékbélést, bővülő kiképzés esetén nagyobbik nyílásával előre, kívülről beillesztjük. Ezt követőleg az (f) csavarmenetes gyűrűt a (d) csavarmenetes csapra fölcsavarjuk és oly szorosra húzzuk, hogy az (a) ékbélés jól •.rászpruljon a (c) csapra. A megerősítés ekkor a többszörös fölékelődés folytán rendkívül biztos és szilárd, főleg pedig az élek mentén, minthogy több éknek az éleken, a bélés egész hosszán összefüggő ékbéléssé való összeilleszkedése folytán ennek beverése alkalmával az egyes ékekben a sugárirányú erőkön kívül még az egyes ékek síkjában is keresztirányú erők hatnak, melyek az egyes ékekkel összefüggő szomszédos ékek keresztirányú erőivel szögleterőkké egyesülnek, mely utóbbiak segélyével az ékbélés élei a forgattyú agyának nyílásában lévő élekbe szorosan benyomulnak és a forgattyúcsap élein megszorulnak. Az ékbélésnek belül és kivül bővülő kiképzése esetén e hatás még fokozódik. Dacára ennek szükség esetén igen könnyen oldható e kötés és levehető a forgattyú. E célra csak az (f) csavarmenetes gyűrűt kell lecsavarni és a (b) forgattyút többször ide-oda rázni, miáltal rövid idő múlva hézag keletkezik a fölékelt részek közt és a fölékelt tárgy levehető. A 8—10. ábrákon látható kiviteli alaknál éppen az ékbélés éleinek föntemlített szilárd fölékelése a találmány értelmében még mesterségesen is elősegíttetik azáltal, hogy az ékek nem síklapokkal vannak készítve, hanem befelé szögben megtörnek, amint ez a 8—10. ábrákon túlzottan föl van tüntetve. Kerékpárforgattyúknak a tengelycsapokra való fölékelésén kívül a jelen új ékkötés bármilyen más alkatrésznek, főleg automobilkerekeknek a hozzájuk tartozó tengelyekre vagy csapokra való szilárd fölékelésére is használható. Azonkívül az ékbélés egy helyett több helyen is be lehet hasítva, valamint hat, vagy négyszögletes kiképzés helyett pl. öt, vagy más sokszögletes kiképzéssel is birhat.
