59975. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély tartókon nyugvó rostélyrudakkal

baloldali aláfogó (13) része és a tartó köpött elegendő szabad tér van. A 11. ábrán föltüntetett kivitelnél a (12) rostélyvadak könnyű kicserélését úgy is elérhetjük, hogy a rudakat nem a tartót aláfogó, hanem a tartó fölé nyúló részeken támasztjuk meg; ez az elrendezés is a találmány körébe esik. A 12—15. ábrán látható ötödik kivitelnél • a (12) rostélyrudak fölvételére való (50, 40) tartók a (10, 11) lánctagokból álló lánchoz nem párhuzamosak, hanem azokhoz keresztben fekszenek. Ez esetben két-két (51, 35) lánccsapon egy-egy (36) lánctag van ágyazva. Ezen lánctagokon a (38) csavarok útján a (39) végeiken derékszögben meghajlított (37) pántok vannak ágyazva. Az <50, 40) kereszttartók a (39) pántrészekhez vannak erősítve. Az (50, 40) kereszttartók közül az (50) tartó a rostélyrudak fölvételére a (41) vezetékkel van ellátva. A rostélyrúd (43) részei a tartók (42) részei alá nyúlnak. Az {50) tartóhoz a (47) csavarok útján a (44) szárny van erősítve (12. és 14. ábra), mely (45) bevágásával a legkülső (12) rostélyrudak elcsúszását meggátolja. A (40) tartó szintén a (41) vezetékkel van ellátva, hogy a (12) rostélyrudak másik végeit fölvehesse; ez a tartó a szögalakú (15) résszel van ellátva, mely a (48, 48) csavarok útján van hozzáerősítve (13. ábra.) Ez a (15) rész, mely alá rostélyrudak (43) részei nyúlnak, a 13. ábrán látható módon (49) végén úgy vannak képezve, hogy a legkülső rostélyrudat a kereszttartó megfelelő részein a (46) liasíték útján rögzíti. A (15) tartórész nem terjed a kereszttartó egész hosszára, hanem a kereszttartó mindegyik végétől egy bizonyos darabon a tartó közepe felé nyúlik. A kereszttartók közepén nyugvó rostélyrudak kicserélésére elegendő a kereszttartó egyik végéről a (15) részt eltávolítani és az itt lévő rostélyrudakat oldalt eltolni, mire a rudak középről ezen tartóvég felé tolatnak és szintén eltávolíthatók. A 16. és 17. ábrán föltüntetett kiviteli példánál mindegyik rostélyrúdtartó két (50, 50'), illetve (40, 40') tartóból van összeállítva ; ezen tartók egymással azonban nem érintkeznek, hanem pl. az (53) alátétek közbeiktatása által egymástól bizonyos távolságban tartatnak. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy az (50, 50'), (40, 40') tartók között az (54) köz marad, melyen a levegő az (55) nyilak irányában átáramolhat ós a (12) rostélyrudak megtámasztott részeihez juthat. Világos, hogy ezáltal a rostélyrudak fölfekvő fölületeiken igen jól hűttetnek. Az (50') "tartókat nem kell szögvasak gyanánt kiképezni, hanem azoknak bármily más alkalmas szelvényt adhatunk, mint ez pl. - a 18. ábrán látható, ahol az (50') tartók téglánykeresztmetszettel birnak. A 19. ábrán föltüntetett foganatosítás alaknál, mely keresztben fekvő rudakkal ellátott rostélyt mutat, az (50') tartók az (50) tartókkal egyik oldalon szögecselés és a másik oldalon csavarolás útján vannak összekötve. Az (50') tartók egyúttal az (59) csuklós láncok részeit is képezik. Ha a rostélyrudakat el akarjuk távolítani, elegendő, ha a (60) csavarokat oldjuk és az (50) tartót eltávolítjuk, mire a (12) rudak könnyen kicserélhetők. Természetes, hogy az összes kiviteleknél a rostélyrudakat fölvevő tartók a láncokhoz akár párhuzamosak lehetnek, akár pedig a láncokhoz képest bármily tetszőleges helyzetet foglalhatnak el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vándorrostély tartókon nyugvó és a tartók alá nyúló rostélyrudakkal, azáltal jellemezve, hogy a rostélyrudak fölső részeikkel nem nyugszanak a tartókon, • hanem ezeket köz hagyásával körülfogják, míg a rostélyrudak alsó részei a tartók hasítékaiban vagy vezetékeiben vannak alátámasztva. 2. Az 1. igényben védett vándorrostély foganatásítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rostélyrudak tartói vagy tartóelemei kivágásokkal vannak ellátva, melyekbe a rostélyrudak részei belenyúlnak.