59963. lajstromszámú szabadalom • Tengelytömítő szelence
hogy gyakorlatilag véve légtömítőkamra keletkezik. Az ebben lévő levegő bizonyos fokig összenyomatik és ezen állapotban lényegesen hozzájárul abhoz, hogy a nyomóközeget a tartályban, melybe a tengely behatol, megtartsa. Ha a tartályban lévő nyomóközegnek egy része nagyobb kompressziója folytán a (e) vájatba vagy kamrába benyomatnék, ott kondenzálódik és miután a levegőt a kamrában lassankint pótolja, vízzár gyanánt hat és ezáltal a nyomóközegnek a tartályból való további eltávozását meggátolja. Ha a tartályban lévő nyomoközeg nem kondenzálható, akkor oly mértékben, mint ahogyan a nyomóközeg a tártályból a (e) kamrába átlép, ezen kamrában az ellennyomás fokozódik mindaddig, míg a tartályban lévő közeggel egyensúlyba jön. Mindenesetre a nyomóközegnek minden további kilépését ezáltal hathatós módon meggátoljuk. A (c) kamrában lévő levegő vagy víz vagy a nem kondenzálható közeg a (b) tengellyel való érintkezése által nem hoz létre számbavehető súrlódást úgy, hogy ennek megfelelően a tengely forgásánál nem emészt föl munkát. Á találmány értelmében szerkesztett tengelytömítőszelencével végzett hosszas kísérletek és gyakorlati alkalmazása azt mutatták, hogy ily rendszerű tömítőszelence tényleg megakadályozza a nyomóközegnek a tartályból való kilépését és hogy az ily szelencén átvezetett tengely nincs alávetve érezhető súrlódási ellenállásnak. Hogy a (b) tengely tengelyirányú eltoló•dá'sait megakadályozzuk, a 2. ábra értelmében a (k) gyűrű van elrendezve, mely a tengellyel egy darabban készülhet, vagy vele szilárdan össze lehet kötve, A (k) gyűrűnek kisebb a keresztmetszete, mint a (e) kamra vagy vájat belseje és úgy van a tengelyen elrendezve, hogy a (k) gyűrű akkor, amikor a csapágy össze van állítva a (c) kamra belsejében foglal helyet. A tömítőszelence ezen elrendezésénei a (b) tengely tengelyirányú eltolódások ellen biztosítva van és azt tapasztaltuk, hogy a (c) kamrában lévő levegő és az ezen kamrában összegyűlő csapadék, vagy pedig a nem kondenzálható közeg, mely a kamrába betódul, megakadályozza azt, hogy a (k) gyűrű a tartály falával vagy az (f) fémtárcsával jöjjön érintkezésbe és hogy ezáltal nem lép föl hozzájáruló súrlódás. A 3. ábra a találmány tárgyának alkalmazását tünteti föl az esetben, mikor egy gőzdob vagy '5 szárítókészülék' üreges csapágya egy helytálló gőzvezetékkel van összekötve. Ezen szerkezetnél a szárítóból való gőzkilépés elhárítására nézve ugyanazon követelményeknek kell eleget tenni, mint az 1. és 2. ábra szerinti (b) tengely ágyazásánál. Az egyedüli különbség az, hogy az 1. és 2. ábra szerinti szerkezetnél a csapágy helytállónak van föltételezve és a (b) tengely a csapágyban mozog vagy forog, míg a 3. ábrán a (1) gőzcső. mely a (b) tengelynek felel meg, helytálló és ennek csapágya, valamint a szárítókészülék forognak. Az (al) szárítókészülék oldalfala toldattal van ellátva, mely a szárító (a2) agyát alkotja, mellyel a szárító az (s) állványban tartatik. Ezen agyban az (a) szelence, a (c) vájat vagy kamra és a gyűrűalakú (e) toldat van kiképezve. Az (a) szelence önmagában is előállítható a belül lépcsőzetesen megszűkülő üreges (a4) gyűrű alakjában és — mint azt a 4. ábra mutatja — az (a2) agyra lehet fölcsavarolva. Mindkét esetben a szelence a (c) vájatot vagy kamrát és a gyűrűszerű (e) toldatot tartalmazza. Az (f) fémtárcsa, mely a (d) belső térbe teljesen be van illesztve, a gyűrűszerű (e) párkányra szoríttatik és a tárcsa fölé a (g) tömítés kerül, mely az (1) csőre van ráillesztve és ezen a (h) karmantyú által összenyomatik. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kivitelnél alkalmazott (i) csavarok és (il) csavaranyák helyett a belső csavarmenetekkel biró (hl) karimát alkalmazzuk, mely a megfelelő külső csavarmenetekkel biró hengeres (a) szelencére van fölcsavarolva. Ha a (h) karmantyút ily módon az (a) szelencén meghúzzuk, a karmantyú dugattyúszerű része a ,(g) tömítést époly hatásosan nyomja össze, mint az (i) csavarok és (il) csavaranyák az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél.
