59955. lajstromszámú szabadalom • Behajtogató szerkezettel bíró, egy csípőfogós gép cipők fejbőrének fárafoglalására

— 2 — nak szerelése olyan, hogy az az (5) kalapácshoz képest beállítható. A (2) kalapácsrúd a (4) kalapácsrúdnál jóval rövidebb és alsó végén a (4) kalapácsrúd felé fordult •<8) bütyköt hordja. A (12) konsolban vezetett (10) rúd a (8) bütyöknek egy ürös terén jár át és alsó végén, a szokásos módon fölerősített (6) kalapácsot hordja. A gépfejnek (20) consoljában a (22) tengely van ágyazva (1. ábra), melyre két (24, 25) kar van lazán fölhúzva. A (24, 25) karoknak végei akként vannak kiképezve, hogy a karokba a (2, 4) kalapácsrudakkal •összekötött hajtórudaknak fölső végeit be lehet ágyazni. A (25) karnak (28) bütykéhez a (26) csavarrúgónak egyik vége van kötve (3. ábra), mely rúgónak másik vége a (22) tengelyen lazán fölhúzott (29) kilincskerékkel van összekötve. A (20) consolnak (30) nyújtványában a (29) kilincskeréknek fogaival kapcsolódó (34) kilincs van ágyazva, A (24) kilincskeréknek fogai akként vannak kiképezve, hogy a kilincskeréknek forgását megakasztja, ha a (25) kart a fölfelémozgó (4) kalapácsrúd megemeli. Ennek következtében ezen mozgás közben a (26) rúgó megfeszül és a szögnek beveréséhez szükséges hajtóerőt fölhalmozza. A (29) kilincskeréknek forgatásával a (26) rúgónak feszültségét és így a kalapácsütésnek erejét is, tetszés szerint szabályozni lehet. Ugyanily rúgószerkezet van a (24) karral összeköttetésben alkalmazva; a két (24, 25) karnak rugóit egymástól függetlenül lehet szabályozni. A (2, 4) kalapácsrudaknak lefelé irányított mozgását az ezeken elrendezett, beállítható ellencsavarházaknak segélyével helyzetükben rögzített (40, 42) ütközőgyűrűk határolják. Ezek a (40, 42) ütközőgyűrűk a gépállványnak egyik fix részébe, a kalapácsrudakat vezető gépfejnek fölső fölületébe ütköznek. A kalapácsrudaknak megemelését a rugók feszültségének legyőzésével, egy, a kalapácsrudak mögött elrendezett excenterkorong végzi, mely a gépállványban ágyazott és a gépnek főtengelyéről hajtott tengelynek mellső végén van fölékelve. i Ez a (44) tengelynek mellső végén fölékelt (45) excenterkorong (2. ábra) a (4) kalapácsrúdnak hátsó végén elrendezett (46) ütközőre hat. A (4) kalapácsrúdon, oldalt a (48) válldarabban kiképezve, mely a (2) kalapácsrúdnak (49) lécével működik együtt. A (45) excenterkorong forgásánál, először a (4) kalapácsrúdat emeli föl és azután, a (4) kalapácsrúdnak közvetítésével, a (2) kalapácsrúdat. A (45) excenterkorongot egy köralakú korong képezi, melyben a közel sugárirányú (52) fallal határolt, mély (50) kivágás van kiképezve. Mikor a (46) ütköző az (50) kivágás (52) falának éle mögé érkezik, a (26) rúgó a kalapácsrúdat egy szögnek beverése céljából lefelé hajtja. Az (50) kivágásnak másik fala akként van kiképezve, hogy ez a kalapácsrudakat, a (46) ütközőre gyakorolt hatása által, lassan megemeli. A (48) válldarab és a (49) léc egymáshoz képest akként van elrendezve, hogy a (2) kalapácsrúd, a (4) kalapácsrúdnak a (45) excenterkorong által létesített fölfelé mozgásának első szakasza alatt nem emeltetik meg oly magasra, mint a (4) kalapácsrúd. Ha a (45) excenterkorong a (4) kalapácsrúdat elereszti, mindkét kalapácsrúd, a saját rugójának hatása alatt, együtt lefelé mozog, de, mert a (2) kalapácsrúd nem emeltetett oly magasra, mint a (4) kalapácsrúd, előbb éri megfelelő szöget és ezt, a meglévő holt mozgásnak megfelelően, előbb veri be a munkadarabba, mint a (4) kalapácsrúd. Ily módon a kalapácsok egymástól teljesen függetlenül működnek úgy, hogy mindegyik kalapács épp oly módon veri be a szöget a kívánt mélységig a munkadarabba, mintha csak egyes kalapács volna. A leírt berendezésnek további előnye az, hogy a munkás nincs a kettős kalapács heves visszalökésének kitéve, mert a két kalapács különböző időpontokban működik. A találmánynak második foganatosítási alakjánál a (60) excenterkorong ugyancsak mindkét kalapácsrúdat közvetlenül emeli meg (4. ábra) és nem az egyik kalapácsrú-i dat a másiknak közvetítésével.