59932. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazántüzelések füstgázainak tisztítására

Megjelent 1913. évi junius hó 21-én. _ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59932. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Berendezés kazántüzelések füstgázainak tisztítására. MASCHINENFABRIK IMPERIAL G. M. B. H. CÉG MEISSENBEN. A bejelentés napja 1912 március hó 4-ike. A kazántüzelések füstgázainak melegmennyiségét oly üzemeknél, melyek a gőzt majdnem kizárólag főzésre használják föl (pl. cukorgyárakban, sörfőzdékben stb.), azért nem lehet, az úgynevezett ekonomiserrel, racionálisan fölhazsnálni, mert ily ütemeknél a gőzből lecsapódott vizet, mel/ a körfolyama alatt fertő zményeket föl nem vesz, igen meleg állapotban tápláljuk be ismét a kazánba. A kazántáplálóvíz ily magas hőmérséklete mellett az ekonomiser fűtőfölületeit igen nagyra kell méretezni, ha azt akarjuk, hogy a füstgázok melegmennyiségét a csekély hőmérsékletkülönbség dacára tűrhető mértékben hasznosíts suk. Megkísérelték ezenkívül az égéstermékek oly kihasználását, hogy a szárítandó anyagot, például répa- vagy burgonyasze^leteket stb. a füstgázok közvetlen hatásának tették ki, de ekkor az aszalt anyagot az égéstermékekben lévő égési maradékok nagyon fertőzték. Nem szüntették meg ezt a hátrányt a kellő mértékben, ;a kazántüzelések füstemésztő berendezései sem, eltekintve attól, hogy ily füstemésztő berendezések alkalmazása már meglévő tüzeléseknél nehézségekbe ütközik és hogy azok alkalmazása már azért sem fizetheti ki magát, mert az ily üzemekben, különösen a cukorgyárakban a kazánok évenként csak igen rövid ideig vannak fűtve. Találmányunk szerint a gőzkazánok füstgázait úgy tesszük anyagok szárítására alkalmassá, hogy újabb, külön tüzelésen vezetjük keresztül, amelyben a füstgázakban lévő félig vagy teljesen elégetlen gázok, ill. szénrészecskék utólagosan teljesen elégnek. Ezáltal egyúttal a füstgázak hőmérséklete tetszőleges mértékben növelhető is. A csatolt rajzon a találmányt képező berendezés egy foganatosítás! alakja van példaképen ábrázolva. A gőzkazán füstgázait, melynek hőmérséklete pl. 250°, az (f) rókatorkon át az (s) aknába és' a (k) csappanó segélyével szabályozható (o) nyíláson keresztül az (a) tüzelésbe vezetjük. Az ebben a segédtüzelésben fejlődött füstgázok, melyek annak következtében, hogy a kazántüzelésektől eltérően, nem ütköznek azonnal, amint keletkeznek, fűtőfölületekbe, nem hűlnek le, elég melegek ahhoz, hogy az eredeti füstgázokban lévő félig vagy teljesen elégetlen gázokat és szénrészecskéket egyidejűleg elégessék és pl. 400°-ra föl is melegítsék. A füstgázakat ezután a (d) porfogpn és az (1) vezetéken át a szárítókhoz vezetjük. Az (n) csappanóval elzárt (m) nyíláson szükség sze-