59931. lajstromszámú szabadalom • Elégési mótor

— 3 -•gattyú jóval kisebb sebességgel mozog a | Mlső dugattyúnál úgy, hogy egész rövid | ideig bizonyos mértékben helytálló ellenfalat alkot, amely ellen az explózió hat; ezért a (23) külső dugattyú, mely épen ekkor a forgattyúval a leghosszabb forgattyúkaron áll összeköttetésben, nagy sebességgel mozgattatik fölfelé. Ezen összenergia aránylag csak rövid ideig hat a forgattyútengelyre és ezért a hengerben keletkezett melegegységek a tengely forgatására a legnagyobb mértékben kihasználtatnak és csak igen kis mértékben szolgálnak az elégési tér falainak fölmelegítésére. Tekintetbe veendő továbbá az, hogy ezen idő alatt a robbanás melegének a hengerfalnak aránylag csak kis folülete van kitéve. A robbanásból keletkező •energia leghatásosabb része mindkét forgattyúra az alatt hat, míg útjuknak fölső negyedét teszik meg, vagy más szóval, az alatt, míg a két forgattyú fölső holtpontja és ettől 90°-kal elforgott állása között mozog. így pl. az exploziólöket legnagyobb hatását a 7. és 9. ábrákon föltüntetett állások között fejti ki, vagyis míg a (30) forgattyú a 7. ábrán föltüntetett vízszintes helyzetéből a 9. ábrán föltüntetett holtponti állásába megy és míg a (29) forgattyú a 7. ábrán föltüntetett függőleges holtponti állásából a 9. ábrán föltüntetett vízszintes helyzetébe jut. Azon szögek következtében, melyeket ezen végállásokban a forgattyúk és a hozzájuk tartozó hajtórudak képeznek, az illető dugattyú által, ezen végállások között megtett út valamivel nagyobb az egy fél tengelyfordulat alatt megtett dugattyúlöket felénél. A gép ezért lehetővé teszi mindkét dugattyúban a teljes lökés kihasználását úgy, hogy az expanziónak megfelelő távolság a dugattyúk között tetemesen megnagyobbíttatik, összehasonlítva avval a távolsággal, mely az' expanziónak helytálló hengerfödél esetén felel meg. Minthogy továbbá a (29) forgattyú valamivel hosszabb, az expanziónak megfelelő, a 9. ábrán föltüntetett távolság megnagyobbítható a 10. ábrán föl- j tüntetett távolságra. ; | A hengerben bekövetkező robbanás alatt I a (40) nyílás zárva van, vagy a (24) belső dugattyú lefödi azt úgy, hogy az explózió ereje a beömlő vagy kipuffogó szelepre hatást nem gyakorol. A (40) nyílás az. explózió által szabaddá vált energia nagy részének elhasználása után válik csak szabaddá és így az eltávozó gázok a szelepeket igen kevéssé hevíthetik föl. A 8. ábrán föltüntetett helyzetnél az explozióerő energiája lényegileg egyenlő mértékben hat a (29) és (30) forgattyúkarokra, mimellett az egyenlőtlenséget csakis a két forgattyúkar különböző hossza okozza. Míg a (23) külső dugattyú által a (30) forgattyúkarra gyakorolt erő az ezen forgattyúkar által képezett emeltyűkar hosszának csökkenése miatt kisebbedik, addig a (24) belső dugattyú által a (29) forgattyúkarra gyakorolt hatóerő nő, mert ezen emeltyűkar lassanként meghosszabbodik. A (30) forgattyúnak a 9. ábrán föltüntetett helyzeténél, ahol a forgattyúkar a hajtórúd meghosszabbításába esik, a (29) forgattyúkar a dugattyú egyenesvonalú mozgását a forgattyútengely forgó mozgásává átalakító mozgásnak a legnagyobb hatásfokot kifejtő pontjába jutott; dacára annak, hogy az explózió behatása mindkét dugattyúra az expanzió következtében lassanként csökkent, a (29) kar a legnagyobb hatásfoknak a 9. ábrán föltüntetett helyzetét mégis elérte és ennek következtében bizonyos mértékben kiegyenlíti azon csekély nyomást, mely a dugattyúkra most gyakoroltatik. Ezáltal, dacára a nyomás csökkenésének, a forgattyútengelyre maximális forgató nyomaték hat. A forgattyútengely egy kör forgásának következő nyolcada alatt a 9. ábrától a 10. ábráig a gáz expanziója a dugattyúkra hat és a (29) kar segítségével 'forgatja a tengelyt. Az explózió ereje, míg az egyes részek a 10. ábrán föltüntetett helyzetbe jönnek, majdnem teljesen fölhasználtatik és a tengely további forgása alatt a dugattyúk az elhasznált gázoknak a (40) nyíláson való j kitolása céljából lassan közelednek egy' máshoz. A kipuffogó szelep nyitása emel-