59893. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázlángoknak a távolból való meggyújtására

mellák két különböző kiterjedési együtthatóval bíró fémlemezből állanak, még pedig a nagyobb kiterjedési együtthatóval bíró fémlemez érintkezik a csap toldatával. Az induktor (27) kis feszültségű kapcsa egy (47) jelzőcsengőhöz vezet, melynek szabad kapcsa egy (54) drót közvetítésével a fönt ismertetett vezetékkáb.el (36) dróttekercséhez van kapcsolva. Mindegyik lángzó elágazási helyén a kábel csupaszon fekszik, a (36) drótok ketté vannak metszve és két végük (48, 49) drótokhoz vannak vezetve, melyek egy (50) flexibilis fémlemezkéhez illetőleg egy (51) kontaktussinhez vannak kapcsolva. Az (50) és (51) részek egymást nem érintik és a lángzó testétől (52) szigetelők által el vannak választva, melyeket a csövön megerősített támasztékok tartanak. A legutolsó lángzó (49) drótja a földdel van összekötve és pedig vagy a <38) ólomcsővel, vagy a gázvezetőcsővel való összeköttetés útján, vagy tetszőleges más módon. Most az egész távolból gyújtó berendezés működési módját fogjuk ismertetni. I, A csapok nyitása és a lángzóh meggyújtása. Mindegyik (7) dugattyú önműködően a 4. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el, melyben tehát az (53) hengeres rész a (20) vezeték szabad keresztmetszetét elzárja úgy, hogy a gázbeömlés meg van akadályozva. Most a (29) forgattyút bizonyos értelemben elforgatjuk, miáltal a (28) induktor és a. (28) szivattyú működésbe jönnek. A szivattyú a (30) és (43, 43) vezetékekből kiszívja a levegőt, a hengerek (55) üregében vákuum keletkezik, aminek következménye az, hogy a dugattyúk a 2. ábrán látható helyzetbe tolódnak el és a gázt bebocsátják, mely most valamennyi lángzónái szabadon kiáramolhat. Egyidejűleg a (23) induktor nagy feszültségkülönbséget létesít az (5) fémháló és a (6, 6) toldatok közt, mely most azon lángzó (5) fémhálója és (6) toldata közt kaletkező szikra alakjában sül ki, melynél e két rész távolsága a legkisebb. E lángzó tehát kigyúl, (45) bimetallikus, lemellája a forró gázok behatása alatt kiterjed és így a (6) toldattól eltávolodik. miáltal e lángzónái a szikraképződés megszűnik. Ezt követőleg azon. lángzónái következik be szikraképződés, melynél az átütő ellenállás a legkisebb. E jelenség azután mindaddig ismétlődik, míg valamennyi lángzó ki nem gyúlt. A gyújtás befejeztét az induktor (26) szikrázó csúcsközén szikrák átugrása jelzi és így e szikrák jelentkezéséig a lángzók meggyújtásánál a forgyattyút folytonosan forgatni kell. 11. A csapok kicsinyre állítása. Hogy valamelyik csapot kicsinyre állíthassuk, a hozzátartozó dugattyú (18) gomb-i ját (2. és 5. ábrák) egészen a (8) henger (21) homlokfaláig betoljuk. A (16) karima ekkor a (7) dugattyút magával viszi és a szűk (10) furat, mely csak egészen CBekély gázmennyiséget bocsát keresztül, kerül a (20) vezetékbe (5. ábra). E manipuláció alatt a két dugattyúfurat távolsága és a (20) vezeték átmérője közt a föntebb ismertetett viszony folytán a gázátomlés meg nem szűnik. Hogy a láng ismét teljes nagysággal égjen, csak a (18) gombot kell ismét kihúzni, míg a (12) gomb a (11) henger (13) fenekéhez ütődik. III. A lángzóh eloltása és a csapok elzárása. A lángzók eloltása és a csapok elzárása céljából a forgattyút a nyitásnál ellenkező irányban forgatjuk. Ekkor a szivattyú a levegőt a (30) (43, 43) vezetékekben és az (55) hengerüregben komprimálja, miáltal valamennyi (7) dugattyú az (f) nyíl irányában (2. ábra) előretolódik, míg a (12) szigetelő gomb az (50) lamellákhoz ütközik és ezeket az (51) sínekhez szorítja. Mihelyt valamennyi (50) lamella érintkezésbe jött a hozzátartozó (51) sinnel, az induktor primér áramköre a következő úton záródik: (27) kapocs, (47) jelző csengő, (54) vezeték, a (36) dróttekercsnek a szivattyú és az első lángzó (48) elágazó vezetéke közt fekvő része, az első lángzó (48) vezetékága, (50) lamellája és (51) sine, az