59887. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható és kikapcsolható tolattyú-tehermentesítés
Megjelent 1913. évi ju niiis hó 19-én . MAGY. KIR. SZABADALMI jHH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59887. szára, V/e/l. OSZTÁLYSzabályozható és kikapcsolható tolattyú-tehermentesítés. BARTHA RÓBERT MÉRNÖK ARADON. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 29-ike. Jelen találmány tárgya síktolattyúkrá alkalmazható oly tehermentesítés, amely akár kézi erővel, akár pedig automatikusan szabályozható vagy teljesen kikapcsolható. A szabályozhatóság abban áll, hogy a gőznek vagy egyéb munkakifejtő közegnek feszültségéből keletkező és a tolattyú fölületével arányos nyomásnak tetszés szerinti kisebb vagy nagyobb része ellensúlyozható a tehermentesítés által. A tehermentesítés teljes kikapcsolásánál a tolattyúra gyakorolt nyomás teljes nagyságában érvényre jut. A találmány lényegében a síktolattyú fölső színére helyezett és ahhoz pontosan hozzásimuló tehermentesítő-lapból áll, amely csuklósan össze van kötve egy hengeres furatban mozgó és egyik oldalán a szabad levegőnek, másik oldalán pedig vala- ( mely nagyfeszültségű folyadéknak, gőznek vagy gáznak nyomása alatt álló dugattyúval. A tehermentesítés szabályozása úgy történik, hogy a dugattyúra ható folyadéknak, gőznek vagy gáznak nyomását, ennek, vezetékébe iktatott csap, szelep vagy tolattyú kellő beállításával a megfelelő nagyságra hozzuk. Aszerint, amint a nagyfeszültségű folyadék, gőz vagy gáz nyomása végzi a tehermentesítést, vagy pedig ezen nyomás csak arra szolgál, hogy a kívánt esetben a dugattyúra bocsátva részben vagy egészben megszüntesse a tehermentesítést, a találmánynak két fő-kiviteli alakja jön létre. Az első esetben a dugattyú külső oldala áll összeköttetésben a szabad levegővel és a dugattyú belső oldalára bocsátjuk a nagyfeszültségű közeget, miáltal a dugattyúra ható nyomás kifelé irányul és a vele összeköttetésben álló tehermentesítő-lap, amely a tolattyút elfödvén, a munkakifejtő közegből eredő nyomást tulajdonképen fölveszi, tehermentesíttetik. A második esetben a dugattyúnak belső oldala állandóan a munkakifejtő közegnek hatása alatt áll, míg annak külső oldala a rendes körülmények között a szabad levegő nyomása alatt áll. A J nagy feszültségű folyadékot, gőzt vagy gázt itt akkor bocsátjuk a dugattyú külső oldala fölé, amidőn a tehermentesítést részben vagy, teljesen meg akarjuk szüntetni. A mellékelt rajzon a találmánynak oly kiviteli alakjai vannak hosszmetszetben föltüntetve, amelyek az első eset alá sorozhatok, vagyis amelyeknél a nagyfeszültségű közeg a dugattyú belső oldalára hat, míg annak külső oldala a szabad levegő nyomása alatt áll. Az 1. ábrán a legegyszerűbb kiviteli alak