59838. lajstromszámú szabadalom • Csődöngölőgép

— 2 — zán keresztül vannak vezetve. A döngölök­nek az (a, al) testeken való megerősítése teljesen merev, vagy pedig kissé rugal­mas is lehet. Utóbbit alkalmas módon közbeiktatott rugókkal érhetjük el. A két (a) és (al) test két (b, bl) fogasrúdra van fölfüggesztve, „amelyek szorosan egymás rttellet^yannak elfendé^ve éÉ: amelyeké kö­ziül az utóbbi az (a) testen keresztül: van vezetve. A (b, bl) rudak ia gépállivány fölső haránltartói között rögzített (c) ágyakban vezettetnek és beléjük kapasz­kodó (d, dl) fogaskerekek segélyével meg­emelhető k. A (d, dl) fogaskerekek egy-egy (f) tengelyen ülnek, amelyeknek egyike (g) szíj tárcsát hordoz és mozgását (h) fogas­kerelek révén ellenkező értelemben viszi át a másik tengelyre úgy, hogy a két (d) : és (dl) fogaskerék együttesen, de ellenkező irányban forog. A (d, dl) fogaskerekek la­zán ülnek az (f) tengelyeken és azokkal (i) tengelykapcsolók által kapcsolhatók össze, amit a két (b, bl) emelőrúd, illetve a két (a, lal) test megemelése céljából kell esz­közölni, míg a döngölőmű leejtése céljából a kapcsolásokat ismét kiiktatjuk. A (d) fogaskerék átmérője megfelelően na­gyobb a (dl) fogaskerekénél, úgy, hogy a (b) emelőrúd és a rajta fölfüggesztett (a) test az (sl, s8, s5) döngölőkkel együtt gyorsabban és magasabbra emeltetik, mint a (bl) emelőrúd az (al) testtel és (s2, s4, s6) stb. döngölőkkel együtt, ennélfogva ia megemelt döngölök fölváltva magasabban és mélyebben függnek (1. ábra) és közöt­tük hézagok keletkeznek, amelyeken át a d<ingőlendő( anyag a verők alá hullhat. A verők széthúzását természetesen más­kép is elérhetjük, például' az alsó verő­testnek: a fölsőn olykép való íölfüggesz­téf-e által, hogy a döngölőmű megemelésé­nél a két test egymástól eltávolodik. To­vábbá, egyetien egy verőtestet is alkal­mazhatunk, amelyen a. döngölök fele, iés pedig ^minden második többé vagy ke vésbbé mereven van rögzítve, míg a döngölök má­sik fele •eltolhatóan van elrendezve úgy, hogy ez utóbbiak a verőtest mebemelé­sénél az előbbi dongö lökhöz képest kissé visszamaradnak és csak később és cseké­ly eb fv magasságra emeltetnek meg. Ebből következik, hogy a verőtest alakja és a döngölök rögzítési módja is a rajzolttól el­térő lehet. Á döngölőmű megemelése és leejtése is a leírt kiviteli példától elté­rot.~ történhetik. , Amint aJ (k| csőforniába egy kevés anyá­got behoztunk, a döngölőművet leeresztjük és. .működtetjük. Az (sl, s2, s3) stb. döngölök a döngölendő anyagra való fölfekvésük alkalmával alsó oldaiukkal körülbelül egy síkban feksze­nek szorosan egymás mellett (2, ábra). A döngölőműnek az (i) tengelykapcsolások be­iktatása után való megemelésénél azonban a döngölök széthúzatnak, amennyiben az (sl, s3, s5) stb. döngölök" gyorsabban és magasabbra emeltetnek, mint az (s2, s4, s6) stb. döngölök, minthogy a (d) fogaske­rék átmérője, illetve kerülete nagyobb, mint a (dl) fogaskeréké. Ezáltal a 2. ábra szerint alsó helyzetükben egy magasság­ban lévő döngölök között hézagok kelet­keznek (1. ábra), amelyeken át friss anya­got vezethetünk a döngölök alá. Ha az­után a döngölőművet az (i) kapcsolás ki­iktatása által leejtjük, úgy az összes dön­gölök egyidejűleg esnek alá, hézag -nélkül verődnek az anyagra és azt jól megdöngö­lik. Az anyagnak folytató tagos lassú és egyenletes bevezetése által a csőforma las­sanként teledöngölte tik. Ha ez megtörtént, úgy a döngölőművet ja kellő magasságban rögzítjük és a csőformát a kész csővel együtt egy üres csőformával helyettesít­jük, mire a munka újra megkezdődhetik. A döngölendő anyag, amely a magasabbra emelt döngölök mellett és a mélyebben függő döngölök között jut a csőformába, ezáltal ta magasabbra emelt (sl, s3, (s5) stb. döngölök ala,tt előbb kissé magasabban fog feküdni, mint a többi döngölök alatt* minthogy azonban nedves és utámengedő, az ismételt döngölőütések alatt gyorsan ki­egyenlítődik. A leírt kiviteli alaknál mindig ugyanazoii döngölök emeltetnek magasabbra és így a döngölendő anyag is mindig ugyanazon he-

Next

/
Thumbnails
Contents