59830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos váltóáramok előállítására és erősítésére különösen a távbeszélés és távírás céljaira

2 -Ha (M)-ből (2. ábra) (P)-be pl. másodpercenként 1000 periódusú áramot küldünk, vagyis a váltósebesség wx

= 2. w 1000 = 6280 és (S)-t a (P) által előidézett mágneses mezőben (wx

) «synchron» sebességgel forgatjuk, akkor az egyfázisúnak választott (S) tekeresben egyetlenegy, 2000 periódusnak megfelelő 2wx

váltósebességű feszültség keletkezik. Ha most az (8) tekercs sebességét például 5%-kal fokozzuk (w0

-ra) úgy, hogy W

o

~~W

l

= 0 05, akkor (S)-ben két feszültség képződik. Az egyiknek váltósebessége w0

-f- wx

(2050 periódus) lesz, a másiké pedig w0

— wx

(slipfrekvencia — 50 periódus). Ha itt egy forgóáramú tekercs volna, akkor a 2050 periódusú magas frekvencia nem állna elő. Miután forgóáram a távírászatban és távbeszélőknél csak ritkán fordul elő, azért ezt mint elméletileg egyszerűbb esetet nem tárgyalom bővebben. Már most hangoljuk le a szekundér áramkört (C2

) fojtótekercsekkel és kondenzátorokkal úgy, hogy gyakorlatilag véve csak a w0

— wx

slipváltósebességű áramok (másodpercenként 50 per.) keringhessenek és w0

—(— Wjl (2050 per.) rezonáncia áramok frekvenciahiány folytán elnyomassanak. Hasonlóképen csak Wj. frekvenciájú priméráram keringhessen. Akkor konst. . . . . 1. ia

= —ö h (w0

— wx

) Ezen egyenlet azt mondja, hogy a szekundéráram egy konstanssal, az primőrárammal és a (w0

— wa

) slipfrekvenciával arányos és az Ra

aequivalens reterellenállással, (melyben a kondenzátor- és egyéb veszteségek is benfoglaltatnak) fordítva arányos. 12

visszahat a (P) priméráramkörre és ebben egy wx

frekvenciájú Ex

feszültséget idéz elő az 2. Ex = konst. la

—wx képlet szerint. Behelyettesítve az 1. egyenletet a 2.-be: 3. Ei =

JE!5ÜLUW

o

_W

i

)W

i K2 Ha a primér áramforrás okozta feszültség E, akkor (P)-ben E -f- Ej összelektromótoros erő uralkodik. Mindkettő azonos fázisú. Ha tehát Rí az aequivalens primérellenállás a haszonellenállás betudásával, úgy: Ex

helyett a 3. egyenlet jobb oldalát véve és szeszint kifejtve lesz N __JE 4. ix

= _ konst. , Ri ö (wf

t

— wO Wi Ha a - W

° w

W

l

slip == 0 (synchron fordulatszám) vagy a rotorkör egyszerűen meg van szakítva, akkor a keletkező áram E 11

= vagyis igen kis érték, mert (E) értéke nagyon kicsiny. A 4. képletből látható még, hogy (S) forgása által az aequivalens primérellenállás az alábbi értékre csökken: k üt i t> konst. , 5. + Rí ~ —— (w0

— wO Wx amely érték nulla lesz, ha a slip 6 W

° ~ w

i _ Ri R

2 • " Wx konst. Wx2 Ezen «rezonansslipnél» az ellenállás és az asynchrongenerátor között bizonyos tekintetben rezonancia áll be é« oly elektromotoros erő keletkezik, mely mindenkor az ellenállásbani feszültségeséssel egyenlő. Eszerint a «rezonansslip» esetében a kicsiny (M) primergenerátornak még oly kis (E) indító feszültsége is elméletileg végtelen erős áramot idézhet elő, miáltal oly érzé• kenység volna elérhető, amely semmi más I elrendezésnél sem ismeretes. Gyakorlatilag r ezen áramerősségnek a gép telítése és fölmelegedése szab határt. Amint látjuk, az asynchrongenerátor jellegét teljesen megváltoztattuk, amennyiben öngerjesztő lesz, mihelyt a «slip» nagyobb a rezonansslipnél (analóg az öngerjesztő egyenáramú géphez, ahol a fordulatszámnak a kritikus fordulatszámot túl kell haladnia). Ha a slip valamivel kisebb, mint amekkora az ellenállási rezonanciához szükséges, vagyis mielőtt a tulajdonképeni függet-