59819. lajstromszámú szabadalom • Többmótoros légjármű koncentrikusan ágyazott propeller tengelyekkel

;8en meggátolná. Az ilyen meghajtás azon­ban bonyolultabb és a kettős áttétel foly­tán súlyosabb. Ismeretes, hogy sok szerencsétlenségnek az az oka, hogy a jármű leszálláskor to­vább gördül és a talaj egyenetlenségei folytán megsérül. Fékek nem váltak be. E hátrányt is megszüntethetjük, azonban, ha & második, vagyis közvetve hajtómotort vagy reverzálhatóan képezzük ki, vagy pedig e motor és propellere ±11. a fogas­kerékáttétel első fogaskereke közé rever­zálható kapcsolót (differentiál-áttétel) ikta­tunk. A leszállás ekkor következőképen történik: Leszállás előtt a pilóta a második motort kikapcsolja és a reverzálásra elő­készíti. Ezután az első motorral egyeedül végzi a leszállást és mihelyt a talajt érinti, •az első motort leállítja, a másodikat ellen­ben megindítja úgy, hogy ennek propellere hátrafele működik, ami a járművet rögtön megállítja. A találmány egy további része az, hogy a koncentrikusan ágyazott propellertenge­lyek sajátos ágyazást nyernek, melynek ré­vén az egyik propeller ágyazása a másikra vitetvén át, jó alátámasztás létesíttetik. A találmány példaképen az 1—4. ábrák­ban látható: 1. ábra a motorok és a differenciál-mű elrendezését mutatja, 2. és 3. ábra hosszmetszetben, ill. kisebb léptékű oldalnézetben mutatja a két kon­centrikus propellertengely ágyazását, míg a 4. ábra az egész szerkezetnek a jármű­vön való elrendezését tünteti föl. Az (M, Ml) motorok közül (Ml, KI) ten­gelyével közvetlenül hajtja a (Pl) propel­lert, míg (M) a (V) differenciálkapcsoló közvetítésével és a lánccal kapcsolt (Z, Zl) fogaskerekek révén hajtja a (P) propellert; (Z, Zl) fogaskerekek révén hajtja a (P) propellert; a (Zl, Z, kerekek tengelyei az (R) ill. (N) ágy által támasztatnak alá. A (P) propeller nagyobb, mint a (Pl), úgy, hogy a légáramok nem zavarnak. Ha az áttétel-viszonyok az 1. és 4. ábrának felel­nek meg, a motorok egyenlő forgásszáma mellett a (Pl) propeller a (P) propellernél gyorsaban fog forogni. A (Pl) propeller üreges (Kl) tengelyét (P) ugyancsak (K) tengelye veszi körül. A (K és Kl) üreges tengelyek közé a (Q) golyós csapágy van iktatva, mely a külső (Pl) propeller támasztása céljából a (P) propeller külső végén foglal helyet. Ezen csapágy körülfogja a (Kl) tengelyt és a (K) tengellyel és (M) kettős golyós csapággyal tökéletesen ágyazza a (P, Pl) propelle­reket. Á 4. ábrából láthatjuk, hogy az egyik mo­tor a tartófölület alatt van úgy, hogy súly­pontja közelítőleg összeesik a föl nem tün­tetett pilóta súlyával kiegészített jármű súlypontjával. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légjármű két vagy több motorral, me­lyek mindegyike függetlenül hajt egy­egy propellert s ezeknek tengelyei kon­centrikus elrendezésűek, jellemezve az­által, hogy az egyik propeller közvet­lenül van kapcsolva az e^yik motorral, míg a másik propeller, mely az előbbi­nek tengelyét koncentrikusan fogja kö­rül, közvetve pl. fogaskerék vagy lánc révén van motorjával kapcsolva. 2. Az 1. alatti légjármű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik motor a másik mögött és alatt van el­rendezve úgy, hogy tengelye az első motor mellett vagy alatt elférhessen. 3. Az 1. alatti légjármű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik motor a légjármű tartósíkja alatt, súlypontjával lehetőleg a pilótával ki­egészített teljes jármű súlypontjának kö­zelében van elrendezve, oly célból, hogy az egyik mótor sérülése esetén az eltá­volítható s a meghajtás a másik motor­ral az egyensúly zavarása nélkül esz­közölhető legyen. 4. Az 1. alatti légjármű foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik mótor reverzálható vagy pedig reverzáló kapcsolóval van ellátva, oly célból, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents