59809. lajstromszámú szabadalom • Leadókészülék betűíró távírókhoz

forgása közben a (35) tartógyűrűbe kapcsolódott, (33) tartó kilincshez ütődik, utóbbit kitolja, úgy hogy az illető (29) billentyűs emeltyű, valamint a (14) hüvely ismét szabaddá lesz és a fölső nyugalmi helyzetbe visszatér. A (15) emeltyű tehát újból kikapcsolódik a (12) menesztő 'tárcsából és a (23) spirálrúgó hatása alatt kezdeti helyzetébe forog vissza. Mindaddig, amíg a (15) emeltyű a (12) menesztő tárcsába bekapcsolva volt, a (16) kontaktuskar érintkezésben volt a (21) kontaktusgyűrűvel úgy, hogy a vonaláramkör egy •bizonyos szögelfordulás alatt, nevezetesen: aníg a kikapcsolódás megtörtént, zárva volt. Minthogy a (33) kilincsek a (35) Jartógyűrű •egész kerülete mentén egyenletesen vannak elrendezve, a (15) emeltyű minden •egyes szögelfordulása egy bizonyos számú áramváltakozásnak felel meg, melyek a vonal vezetéken átküldetnek. A (40) billentyű (4. ábra) átkapcsolóbillenfcyű gyanánt szolgál, ha ugyanis valamelyik (29) billentyűs emeltyűn lévő két jel •közül az első helyett a másodikat kell nyomtatni. A (41) ütköző, melyre a (19) híd támaszkodik, kikapcsolhatóan, azaz mozgathatóan van a (2) talplemezbe beeresztve és oldalt lévő (42) nyúlványa közvetítésével, mely a (40) átkapcsoló billentyű mozgási pályájába nyúlik, leszorítható. Ezáltal a (15) emeltyűn ülő (19) híd fölszabadul és a (15) emeltyű a (23) spirálrúgó hatása alatt körülforog addig, míg a helytálló (43) ütközőhöz ütődik (1., 4., 6. ábrák). Ha most a rendes betűsbillentyűk valamelyikét pl. az (x2)-val jelzettet lenyomjuk, a (15) •emeltyű, mozgását a (43) ütközőnél kezdi, ahelyett, hogy mint különben a (41) ütközőtől kezdené (6. ábra). Az áramlökések száma, mely áramlökések most a (44) váltakozó áramú dinamóból a (16) kontaktuskaron és a (45) kefén át a (46) vezetékbe küldetnek, tehát olyan számmal növekedett, mely a (43) és a (41) ütközők közt lévő ívtávolságnak megfelel úgy, hogy a fölfogó készülékben az (x) betű helyett a (2) szám nyomtatódik le. Az áramkör zárása és nyitása pontosan össze kell, hogy essék a (15) emeltyű forgásának kezdetével és végével, mert különben helytelen számú áramváltakozás küldethetnék a vezetékbe, ha pl. a (20) és (21) kontaktus zárva volna, még mielőtt a (12) tárcsa egyik (13) foga a (18) fogat megfogta volna. Pontos az is, hogy az áramkör megszakítása, káros szikraképződés elkerülése céljából, hirtelen történjék. E célból a (20) kontaktus egy fölfelé nyúló (47) nyúlvánnyal bír, mely nyugalmi helyzetben a (48) szegmensen mozoghatóan elrendezett (49) karra támaszkodik és a (20) kontaktust a (21) kontaktusgyűrűtől bizonyos távolságban tartja, mialatt a (14) hüvelyt lefelé nyomjuk. Mihelyt azonban a (12) menesztő tárcsa a (15) emeltyűt mozgásba hozza, a (47) nyúlvány elhagyja a (49) kart és a (20) kontaktus a (21) kontaktusgyűrű belső fölületére fekszik mindaddig, míg a (15) emeltyű kikapcsolása újból bekövetkezik. Ezáltal nemcsak biztosítjuk a helyes számú áramváltakozást, hanem azt is elérhetjük, hogy az áramkör zárása már ez első áramváltakozás áramának maximális értékűre emelkedése előtt bekövetkezzék. A (20) kontaktuskarnak függélyes helyzetébe való visszavezetése a (48) szegmens segélyével történik, mely e célnak megfelelően van alkotva. A (40) átkapcsolóbillentyű használata esetében, tehát ha a (15) emeltyű a (43) ütközővel érintkező kezdeti helyzetébe vissza van vezetve, a (47) nyúlvány a (48) szegmens másik végén lévő (58) kiugráshoz ütődik úgy, hogy az áramkör ez esetben is mindaddig megszakítva marad, amíg a (15) emeltyűt a (12) menesztő tárcsa magával nem viszi. Minthogy a (19) híd leemelhetően van a (15) emeltyűre helyezve és elül, alsó fölületén ferdén le van metszve, ezért akadálytalanul elcsúszhat a (41) ütköző fölött, amidőn a (15) emeltyű a (43) ütközőtől a 41) ütköző felé mozog. A 2. 5. 7. és 8. ábrákon látható leadó készülék működési módja elvileg azonos a föntebb ismertetett kiviteli alakéval, eltérés