59794. lajstromszámú szabadalom • Lábszánkötés önműködő elreteszeléssel és önműködő elreteszeléssel és kikapcsolással

Megjelent 1913. évi juiiius tió 11-én. MAGY. ggg. KIR. SZABADALMI |Bh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59794. szám. XX/g. OSZTÁLY. • Lábszánkötés önműködő elreteszeléssel és kikapcsolással. SCHMIDT OTTO FOGORVOS NORDHAUSENBEN. A bejelentés napja 1911 december hó 30-ika. Jelen .lábszánkötés azok közé tartozik, melyeknél a cipő a szánfa oldalán elrendezett pofák között cBapok segélyével van ágyazva. A találmány lényege abból áll, hogy az oldalpofák vagy ellenfalak oly módon vannak kampószerűen kiképezve és rugalmasan ágyazva, hogy a kötésbe való behatolásakor ezen ellenfalak oldalt egymástól eltávolodnak és ismét egymáshoz közelednek úgy, hogy önműködő elreteszelés történik. Az ellenfalak ezenkívül még oly módon vannak ékalakú vezetékkel ellátva, hogy a hócipővel futó személy elesésénél egymástól szintén eltávolodnak és a cipőt szabaddá teszik. De a kötéssel összekötött beállítószerkezet segélyével az oldalt lévő ellenfalak rugalmasságát részben vagy egészen meg lehet szüntetni és az önműködő kikapcsolást a futó személy akaratára bízni. A mellékelt rajzban ilyen kötés egy foganatosítási alakja látható, melynek az 1. ábra oldalnézetét, a 2. és 3. ábra keresztmetszetét két különböző állásban (elreteszelve és kikapcsolva), a 4. ábra fölülnézetét tünteti föl. A (b) szögemeltyűk, melyek derékszög alatt hajlított kampók gyanánt vannak kiképezve, a (c) oldalrovatékok segélyével az I (a) oldalpofákon függélyesen eltolhatóan, valamint részben forgathatóan vannak ágyazva. Ezen szögemeltyűket közönsége' sen ú (d, d)-nél kissé rugalmasan megerőj sített (e) födőléc, melyre a cipő fölfekszik, nyomja le úgy, hogy azok a 2. ábra szerinti helyzetet veszik föl. Az (e) födőlécet a cipőn kívül még az (f) rúgó is lenyomja, miáltal a (b) emeltyűk egyidejűleg némi rugalmasságot is nyernek. A kötésbe való behatolásnál a cipő (g) csapjai a (b) szögemeltyü ékalakú kampóiba ütődnek, azokat kissé kifelé nyomják és a kampók alatt önműködően elzáródnak, míg a kampók az (f) rúgó nyomása következtében ismét visszacsapódnak. A lábnak az (e) födőlécen nyugvó súlya hozzájárul ahhoz, hogy az elreteszelés megmaradjon. Ha azonban a futó személy úgy esik el, hogy lábát az (e) födőlécről fölemeli, a fölfelé haladó (g) csapok fölemelik a kampókat, mire a (b) szögemeltyűk a csapokat oly módon engedik ki, hogy a szögemeltyűk kívül az (a) pofák (h) ferde síkjaira fölfutnak és ezáltal kifelé hajlanak (3. ábra). A szögemeltyűk forgathatósága a függélyes vezetéssel kapcsolatban a jó hatás miatt fontos; úgyszintén a szögemeltyűk