59772. lajstromszámú szabadalom • Gőzfátyoltüzelés

kező gőzsugár magának lefoglal. A gőzsugár kiterjedésére nézve nem mértékadók a fúvóka furatainak irányai, mert a gőzfátyolt alkotó gőzsugarak egymást kölcsönösen befolyásolják ; ezért a gőzfátyol széltében való kiterjedését csakis úgy állapíthatjuk meg, hogy közvetlenül lemérjük a fúvóka által az átlagos üzemnyomásnál előállított gőzsugár szélességét. A gőzfátyolból leváló gőzfelhők természetesen nem számítandók a mérendő szélességhez. Két- vagy többajtós tüz előtereknél vagy egy fúvókát alkalmazunk a tüzelőajtó felőli fal közepén, mindkét ajtó fölött (3. ábra) vagy pedig, mint a 4. ábra mutatja, minden egyes ajtó fölött egy-egy fúvókát helyezünk él. Az utóbbi esetben kétatjós tüzelésnél előnyös, ha a keletkező gőzfátyolok, mint azt a 4. ábrában teljesen kihúzott vonalak mutatják, mielőtt a szemben lévő falat elérnek, egyesülnek. Ha a 3. ábra szerint csak egy fúvókát alkalmazunk, úgy előnyös, ha a beáramló friss levegőt a tüzelőajtók fölött elhelyezett deflektorokkal (3. ábrában D) vezetjük be. Mindegyik kiviteli formánál fontos azonban az, hogy a fúvókák úgy legyenek elhelyezve, hogy a tüzelőnyíláson beáramló levegő ne<ísak a gőzfátyol alsó felét borítsa be, hanem annak azon részeire is kerüljön, amelyeket a távozó füstgázok körülölelnek; ezért nem szabad a fúvókának az oldalfalak irányában a tüzelőnyíláson túl nyúlni, abban az esetben' sem, ha több ajtós tüzelésnél minden tüzelőajtó fölött fúvókat alkalmazunk és a gőzfátyolok a csőfal előtt nem egyesülnek. Oly kétajtós tüzelésnél, amelynél a gőzfátyolok, mielőtt a tüzelőajtóval szemben lévő falat elérnék, egyesülnek és a visszavert gőz csak az oldalfalak falak felé távozhat, ajánlatos a fúvókákat a tüzelőnyílás közepétől valamivel a tűzszekrény közepe felé eltolva elhelyezni, mint azt a 4. ábra mutatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzfályoltüzelés egy vagy több tüzelőajtós tüzelőterek számára, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőajtó felőli falon a tüzelőnyílások fölött oly fúvókákat alkalmazunk, amelyek furatai egymáshoz képest úgy vannak elrendezve, hogy a gőzsugarak által előállított, ferdén lefelé irányúló gőzfátyólnak széltében mért legnagyobb kiterjedése összesen nem nagyobb, mint a tüzelőtér fél szélessége; a tüzelőnyílással szemben lévő falnál a gőzfátyol és az oldalfalak között kétoldalt, és több tüzelőnyílásos tüzelőtereknél esetleg az egyes gőzfátyolok között is oly közök maradnak fönn, amelyek a tüzelőtér szimmetria tengelyéhez képest kétoldalt egyformán vannak elrendezve és összesen legalább a tűztél* fél szélességét teszi ki, amelyeken a visszavert gőz távozhat. Az 1. alatti szabadalmi igényben körülírt gőzfátyoltüzelés kiviteli alakja, amelynél minden egyes gőzfátyol úgy van a tüzelőnyílással szemben lévő falra irányítva, hogy míg a gőzsugár alsó fele a tüzréteget érintse, annak fölső része afölött vonuljon el. Egy- és többtüzelőajtós tűztereknél alkalmazható, az 1. és 2. szabadalmi igényekben körülírt gőzfátyoltüzelés oly kiviteli módja, amelynél egy, minden egyes tüzelőnyílás közepe fölött elhelyezett és gőzvezetékhez csatlakozó fúvótest nyer alkalmazást, amely közel vízszintes sorban elrendezett furatokkal olyképpen van ellátva, hogy azok középvonalai föntről nézve egyenletesen divergáljanak. Több tüzelőajtós tüzelőtérnél alkalmazható, az 1—3. szabadalmi igényekben körülírt gőzfátyoltüzelés oly kiviteli alakja, amelynél a fúvótest a tüzelőnyílás felőli fal közepén, a tüzelőnyílások fölött van elhelyezve. A 3. szabadalmi igényben körülírt gőzfátyoltüzelés oly kiviteli alakja, amelynél a fúvófúratok középvonalai a tüzelőajtóval szemben lévő falon oly magasra vannak irányítva, ameddig a tüzelőanyag okszerű adagolás esetén fölér. Az 1. szabadalmi igényben körülírt berendezés oly kiviteli alakja, amelynél a fúvótest furatai úgy vannak iranyítva,