59769. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági ajtó villamos kocsikra

_ 2 -kép, hogy a kapcsolókar egyik, jelen példánál baloldali helyzetében a redőny fölemelkedik, jobboldali helyzetében pedig le•ereszkedik. A berendezés amellett olyan, hogyha a kapcsolókart a kellő helyzetbe hozzuk, úgy a kívánt mozgás végbemegy, azután pedig az áram önműködően megszakad és áramfogyasztás nincsen. Szükséges továbbá, hogy a redőnyt fölső helyzetében külön berendezés biztosítsa esetleges rázkódtatások okozta önműködő legördülése ellen. Fonti cél elérése végett, a (b) redőnyvezeték fölső végéhez közel, (d) mozgékony ütköző van elrendezve, melyet (f) rúgó szorít a redőny oldala felé; ezen ütközőnek ferde szabad vége működik együtt a (b) redőny alsó végén lévő (e) ütközőfölülettel oly kép, hogy a redőny fölhúzásakor a (d) ütközőt hátranyomja, azután pedig a {d) ütköző a redőny alá beugrik és ezáltal fölső helyzetében biztosítja. A (d) ütköző mint a (g) elektromágnes vasmagja van kiképezve, miáltal amíg ezen elektromágnes járja át, a (d) ütköző hátramozog és a (b) rndőny szabadon legördülhet. Azon célra, hogy a redőny fölső helyzetében a (c) mótor áramköre önműködően megszakadjon, szolgál a (b') vezeték (o) résében függélyesen elmozgathatóan kiképezett (p) tolóka,melynek baloldali vége, ugyancsak a(b) redőny (e) ütközőrészével működik együtt, míg jobb oldalán ezen (p) toló ka, (q) érintkezőnyelvvel és (6) áramvezetékkel áll kapcsolatban. Ezen(p) tolóka (q) nyelve, együtt működik az (m, n) érintkezőfölületekkel olykép, hogy alsó helyzetében az {m) fölülettel érintkezve, a mótor fölső helyzetében pedig (m)-nél a (3) szolenoid áramkörét zárja. A (p) tolókát a rajzon föltüntetett helyzetében önsúlya, vagy rúgóhatás tartja meg. A (h) kapcsolókar, melynek (h') forgáscsapja az áramforrás egyik sarkával van kapcsolva, (i, j) érintkezőgombokkal működik együtt. Ezen kar baloldali helyzetében a (c) mótor áramkörét zárja, mikor is az áram útja a következő: áramforrás, (2, h', h, h, i, 3, c, 4, 5, m, q, 6), áramforrás. A kapcsolókar ezen helyzetében a (c) mótor fölhúzza a (b) redőnyt, amint azonban a legfölsőbb helyzetét elérte, úgy fölemeli a (p) tolókát legfölsőbb helyzetébe, miáltal a mótor áramköre (m)-nél megszakad, ugyanakkor pedig érintkezés keletkezik (q) és (n) között. A redőny legfölsőbb helyzetében a (d) ütköző a redőny alá ugrik és önműködő legördülését megakadályozza. A redőny leeresztése céljából a(b) kapcsolókart jobboldali helyzetébe hozzuk, miáltal a (g) elektromágnes gerjesztetik, a (d) ütközó hátrahúzódik és a redőny legördjilését tovább nem akadályozza. Ugyanakkor a (p) tolóka ismét lesülyed és a (g) elektromágnes áramkörét (n)-nél megszakítja. A kapcsolókar ezen helyzetében az áram útja a következő: áramforrás, 2, h, h', j, 7, g, 9, n, q, 6, áramforrás. Tapasztalat szerint az ilyen redőny önsúlya folytán elég nagy sebességgel esik le. Hogy azonban a redőny aránylag gyorsan induljon meg, célszerű a redőny tengelyén vagy pedig a redőny pályájába rúgót iktatni be, melyet a redőny legfölsőbb helyzetében megfeszít; ez egyfelől biztosítja a redőny nyugodt megállását, másfelöl pedig a redőny leeresztésekor meggyorsítja a redőny megindulását. A (h) kapcsolókarnak van még egy tőle szigetelt (1) fémnyúlványa, mely a (k) kettős érintkezőgomDokkal működik együtt a kapcsolókar jobboldali szélső helyzetében. Ezen (k) kapcsológombok közvetlenül a mótor sarkával állanak kapcsolatban, miáltal a kapcsolókar jobboldali helyzetében, a redőny leeresztésekor, rövidre van zárva és így a redőny bizonyos maximális sebességnél nagyobbal lefelé nem haladhat, mivel a mótor elektromos fékezést fejt ki. A mótor rövidrezárt áramkörébe iktatott (10) ellenállás a redőny legnagyobb sebességét állapítja meg lefelémozgás közben. Az áram útja ekkor a következő: k, 11, 10, 3, c, 4, 12, k. A (b) redőnyvezeték alsó részébe nyúlik bele az (u') ütközőkar, mely az (u) elektromoskapcsolóra hat; az (u) elektromoskapcsoló (u', u") vezetékek útján be van