59735. lajstromszámú szabadalom • Riasztó-, jelző- és ellenőrzőberendezés

kapcsolódjanak és egy külön helyi áramkört kapcsoljanak be, melynek segélyével tetBzésszerint csöngetni kezdhetnek. Az (54) szekrényben még egy szál- vagy nyomókontaktus vagy más tetszés szerinti, pl. a (80, 81) rezgőkontaktus lehet elrendezve, mely ugyanoly módon működik, mint az a 15. és 16. ábra kapcsán leíratott. Természetes, hogy az (56, 57, 58) kontaktustokok is ily rezgőkontaktust tartalmazhatnak; ez a kontaktus azonban a (80) és (81) közötti érintkezésnél csak akkor képes kellő áramerősséget az (53, 54) Bzekréeyek felé küldeni, ha a szekrényekben lévő telepek voltszáma kellő magas; e voltszámnak állandóan nagyobbnak kell lennie, mint amennyit egy rendes harang üzeme kibír. Ez azonban a jelen elrendezés mellett a vezetéket önműködően kikapcsoló harangokra vonatkozik. A föntebbiekben ki volt fejtve, hogy a kontaktusnak (55-nél) vagy (55-nél) való beiktatása riasztójelet idézhet elő, tehát hogy a berendezés éjjelen át is oltalmat nyújt betörés és lopás ellen, mimellett szálak alkalmazása esetén a berendezés tűzveszély ellen is véd. Az alábbiakban le van írva, hogy a berendezés nagyobb számú tárgyaknak nappali ellenőrzésére is alkalmas. Az egyes (56, 57) stb. kontaktusok olymódon vannak az ellenőrizendő tárgyakkal összekötve, hogy pl. az 1. ábrabeli(l) emeltyű csak akkor nem képez (4-nél) kontaktust, ha a (2) szál vagy a (62) nyomópecek által összekötött szál pontosan meghatározott helyzettel bír, ha tehát pl. egy fiók vagy ajtó vagy ablak zárva van, vagy a 13. ábrabeli függöny össze van húzva, vagy a szál mellett fölállított értékes árúk a kellő helyen fekszenek stb. Ha ez az eset az (56, 57] stb. közbenső kontaktusok egyikénél nem foro^ fönn, akkor az (59) vezetékben állandóan rövidzárás uralkodik. Ez a rendes mindennapi eset, azonban magától értetődik, hogy a harangoknak ezen idő alatt mem szabad dolgozniok, hogy tehát a (78) és (79) kapcsoló csaknem mindig ki van kapcsolva. Ellenben a (72) emeltyű ily esetekben állandóan a (74) csavarhoz fekszik és minthogy az emeltyű a (82) jelzőtárcsával köthető Össze, ennekfolytán a jelzőtárcsán mindenkor fölismerhető, hogy mily állapotban vannak az odakötött tárgyak, (ajtók, ablakok, fiókok stb.), anélkül, hogy a vezetéken áram haladna át, tehát áramfogyasztás nélkül. A jelzőtárcsa kézzel a másik helyzetbe vihető, melyben a (72) emeltyű a (76) rugóval kontaktusban áll, azonban a jelzőtárcsa egy rövid gyenge áramlökés által ismét a használati helyzetbe fekszik vissza, anélkül, hogy e rövid, csak másodpercekig tartó áramlökésen kívül elektromosság fogyasztatnék. Ha azonban pl. este az üzlet zárásánál az összes tárgyak a kellő helyet foglalják el, akkor a jelzőtárcsa a másik helyzetre, azaz a (72—76) kontaktushelyzetre állítható és áramfogyasztás nélkül nyugodtan e helyzetben marad. A vezeték és a kontaktusok rendetlen állapotának az (53) készüléken szintén fölismerhetőnek kell lennie. A 22. ábrán a (60) emeltyű a (92) ütköző által a (61) szál feszített állapotában fogva tartatik. Ez akkor szükséges, ha lazán odaállított tárgyaknál a szálnak a kellő helyzettel kell bírnia. A szál vagy nyomópecek odakötése után az ütköző visszahúzatik úgy, hogy a (60) emeltyű a tárgy vagy a szál érintésénél vagy a szál megrongálásánál szabadon játszhatik. A 22. ábrában a (92) ütköző egyidejűleg kontaktusdarab gyanánt van kiképezve úgy, hogy a vezetékek két ága állandóan össze van kötve, ha a (92) ütköző a (60) emeltyűt fogva tartja. Ha már most a szál feszítése után az-ütköző a pontozott helyzetbe vitetik, akkor a két vezetékág között már nem áll fönn kapcsolat és ez az összekötés csak akkor jön létre ismét, ha a biztosított tárgy mozgattatik vagy a szál megrongáltatik. A (82) jelző" tárcsa tehát akkor is mindig a pontozottan rajzolt helyzetet foglalja el, ha a (92) ütköző visszahúzása elfelejtetett volna úgy, hogy az (53) szekrény általi ellenőrzés erre is kiterjed. Az (56,57,58) stb. kontaktustokok továbbá^,