59735. lajstromszámú szabadalom • Riasztó-, jelző- és ellenőrzőberendezés

hivatatlan megközelítése megakadályoztatik, anélkül, hogy a szál mozgattatnék és ezáltal a riasztóberendezés kiakasztatnék. Szál helyett egy a köpenyből kiálló (62) nyomópecek is alkalmazható. Ha a kontaktustok a szál vagy nyomópecek által egy ajtóval van összekötve, akkor a fentebbiek szerint az ajtó minden mozgatásánál kontaktus záratik és ezáltal a riasztóberendezés működtetik. Emellett a riasztóberendezés gyakran azon térben van elhelyezve, amelyik épen megvédendő. Ily esetekben a riasztóberendezés tulajdonosának a riasztókészüléket be kell állítania, mielőtt a helyiséget elhagyja. Ez esetben azonban már nem használhatja az ajtót a lakás elhagyására anélkül, hogy a riasztóberendezés működésbe jönne. Ennek elkerülésére az arra hivatottnak az ajtókat a riasztóberendezés működtetése nélkül is nyitni és zárni kell tudni és az e célra szolgáló berendezés a 2—4. ábrákban van föltüntetve. Ez a berendezés lényegében a (8) tárcsából áll, mely az ajtóra van erősítve és a (12) mutató által forgatható. A 2. ábra e berendezést az ajtó belső oldaláról nézve mutatja; a 3. ábra a berendezés metszete és a 4. ábra annak külső nézete. . Az ajtó nyitásánál a (8) tárcsa egy az ajtófélfán megerősített (5) pecekre föltolt (11) lemezt tol le az (5) pecekről. Ezáltal a (11) lemezen megerősített szál elveszti támaszát és a meglazulás folytán a riasztó szerkezetet működésbe hozza. Ha a (8) tárcsa kívülről a (12) mutató által olymódon állíttatik be, hogy a (15) kivágás a (11) lemezzel pontosan egybeesik, akkor az ajtó a lemez lesúrolása nélkül, tehát a szál mozgatása nélkül nyitható. 'A (12) mutató helyes beállítása egy az ajtó külső oldalán elrendezett (14) számlap segélyével történik, melyen a (12) mutató egy meghatározott, csak á hivatott előtt ismert számra állíttatik be, hogy az ajtó belBŐ oldalán a (Í5) kivágás pontosan a (11) lemez alá vitessék. Azon szám, melyre a (12) mutató beállítandó, tetszésszerint választható és változtatható. E célra a (9) csavaranya meglazítása után a (8) tárcsa a (13) tengelyen megfelelően elforgattatik ós azután a (9) csavaranya meghúzása által a (8) tárcsa a (13) tengely (10) pereméhez ismét odaszoríttatik. A helyett, hogy az ajtónak a (8) tárcsa segélyével való nyitása által egy szál súroltatnék le, egy hasonló berendezéssel egy kontaktus is iktatható be. Az 5. ábra ugyanezen (8) tárcsát mutatja a (15) kivágással együtt, mely a (110) kontaktusrúgót csak akkor nem súrolja, ha az ajtó nyitásánál a (15) kivágás a (110) kontaktusrúgóval pontoáan összeesik. Az összes többi esetekben az ajtó nyitásánál a (8) tárcsa a (110) kontaktusrúgót súrolja, miáltal az utóbbi a (111) kontaktuslemezzel érintkezésbe lép úgy, hogy más helyen egy folytonosan hangzó riasztóberendezés váltatik ki. A 6. és. 7. ábra oly további kiviteli alakot mutat, melynél kívülről egy forgó tárcsa segélyével egy áramkör kapcsolható be vagy ki. A 6. ábra a berendezést az ajtó belső oldaláról és a 7. ábra metszetben mutatja. Az ajtó külső oldalán ugyanazon mutatóberendezés van alkalmazva, mint amilyent a 4. ábra mutat. Az áram a (112) rúgó által a (114) tárcsához vezettetik és a (113) rúgó által tovavezettetik. A (114) tárcsa fémes, azonban egyik helyén egy kis (115) szigetelődarab van elrendezve, melynek fölülete a (114) tárcsával egy színbe van lecsiszolva. A 4. ábrán föltüntetett (12) mutató segélyével a 6. és 7. ábrabeli (114) tárcsa kívülről elforgattatik és csak a helyes mutatóállást ismerő egyén képes a tárcsát olymódon forgatni, hogy a (112) rúgó pontosan a (115) szigetelődarabra fekszik, amikor is a vezeték megszakíttatik, amikor az arra hivatott az ajtó stb. nyitása által kontaktust kapcsol be. Ellenben [ha a hivatatlan az ajtó nyitása által kontaktust kapcsol be, akkor a riasztóberendezés működésbe lép, minthogy a hivatatlan a (12) mutató kellő állását nem ismeri, tehát az áramvezetést sem szakíthatja meg. A föntvázolt elv, mely szerint csak az arra hivatott képes az áramkört megszakítani, illetve a riasztóberendezés kiakasztá-