59733. lajstromszámú szabadalom • Matricaszedő és soröntőgép több egymás fölött elhelyezett szekrénnyel

szekrényekkel önműködően kapcsolaton kívül vitetnek. : A kiákasztórudak fölső vezetéke, a találmány szerint nem hasítékokkal ellátott vezetőlemez gyanánt van kiképezve, úgy mint eddigelé, hanem a (q) kiaka&ztórudak a vezetőhelyen (q4) haBÍtékokkal vannak ellátva, melyeken egy (q5) csap van átdugva, az "utóbbi oldalt a (ql). keretben van ágyazva, mely a (p) kilincsemeltyű mozgatásánál a föntleírt módon lengettetik. A (q5) csáp a keret lengő mozgásánál a (q) kiakasztórudakat magával viszi úgy, hogy tehát e-tekintetben épúgy működik, mint az eddigi hasítékvezeték, azonban ezzel szemben azzal az előnnyel bír, hogy a (q) kiakasztórudaktól oldalirányban, a szekrények felé terjedő irányban nincsenek kiugrórészek alkalmazva úgy, hogy a szekrények az emelésnél és sűlyesztésnél mellső végükkel szorosan a (q) kiakasztórudakon végigcsúszhatnak. Ezenkívül a (q) kiakasztórudak lengésénél azok a vezetékben nem akadhatnak vagy nem szorulhatnak meg, míg zárt vezetőkeretek alkalmazásánál ez köniiyen lehetséges, ha pl. több szekrény alkalmazásánál aránylag nagy szög körül kell a lengést végezni és a hasítékok túlságos hosszúsága csökkentendő. Minthogy az itt szőban lévő gépeknél az Összes szekrények részére csak egy lerakóberendezés használtatik, ennekfolytán íi szekrényeket csak akkor szabad átváltani, ha a használatban volt összes matricák ismét visszakerültek a szekrénybe. Ennekfolytán a találmány értelmében egy biztosítás van elrendezve, mely a szekrények átváltását acldig megakadályozza, míg a lerakóberendezés még matricákat tartalmaz. Az átváltás céljára a kilincsemeltyűt működtető (pl) fogantyúval egy tetszésszerinti alkalmas (r) emeltyű- és rúdkapcsolat által egy késszerű (sl) tapintó van kényszermozgásúan összekötve, mely a (pl) fogantyúnak az átváltóberendezés szabaddátételére való működtetésénél az ismert (tl) lerakósin, melynek mentén a lerakandó (u) matricák csúsznak, és a szekrény a (t-2) be<vezetőtölcsére közé nyúlik. Ha a (tl) lerákósinen még (u) matricák helyezkednek • el, akkor az (sl) tapintó nem hatolhat közbe és ennekfolytán a (pl) fogantyú sem mozgatható annyira a (p) kilincsemeltyű működtetésére, hogy az átváltóberendezés szabaddá tétetik. Az (sl) tapintó' csak akkor tolható kellően előre, ha az összes matricák lefektettettek és a (t2) tölcsér és a (tl) lerakó rúd közötti tér szabad. Ezenkívül még két további, szintén késszerűen kiképzett (s2) és (s3) tapintó van elrendezve, melyek pontosan a föntleírthoz hasonló módon, (r) emeltyű- és rúdösszeköttetés által a (p) emeltyűről működtetnek és melyek közül az (s2) tapintó a szekrények fölső oldala és az (s3) tapintó a szeknyek alsó oldala mentén mozog. Az (B2) és (s3) tapintók arra szolgálnak, hogy az átváltást megakadályozzák, ha alul véletlenül matricák állnak ki részben a szekrényekből, vagy fölül a matricák nem lépnek be teljesen a szekrényekbe. Ebben az esetben a tapintók a matricákba ütköznek úgy, hogy a (p) kilincsemeltyű továbbmozgatása és ezzel együtt az átváltóberendezés teljes szabaddá tétele sem lehetséges a (p) kilincsemeltyű kiakasztása által, mindaddig, míg az akadály ki nem küszöböltetett. Természetes, hogy a tapintóberendezés egy külön emeltyű által is működtethető, mely a (p) kilincsemeltyűt rögzíti úgy. hogy az utóbbi csak akkor akasztható ki, ha a tapintók előremozgása megtörtént. Hogy a matricák helytelen leesését megakadályozzuk, azaz elkerüljük, miszerint egy az egyik szekrényhez tartozó matrica ne kerüljön egy másik szekrénybe, azon szekrények fölső nyitott vége, melyek az épen használatban levő szekrény alatt fekszenek, egy (w) védőlemez által van lefödve. A védőlemez fölső része egyenes lefödő fölület gyanánt van kiképezve úgy, hogy a szekrényeket elzárja, míg a védőlemez lefelé egy (wl) vályút képez. Ha a szekrények (t2) csúsztatótölcsérei ismert módon lecsapatnak, hogy a lerakóberendezés esetleges zavarai kiküszöböltessenek, akkor a (w) védőlemez megakadályozza, hogy az esetleg a (t2) tölcsérekben lévő matricák