59729. lajstromszámú szabadalom • Vasúti talpgerenda

Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a talpgerendák előállítására fölhasznált sind arabok úgy, mint az 1. ábránál le vannak hajlítva és a síneket támasztó részek külső végei (G)-nál kifelé vannak hajlítva úgy, hogy a sínekhez derékszögben fekszenek. Ezáltal a talpgerendák billenését akadályozzuk meg. A lehajlított (3) végek, mint az a G. ábrán föl van, tüntetve^ (7)-nél föl is lehetnek hasítva, mimellett a fölhasítás egyik része kifelé, a másik része pedig befelé van hajlítva, hogy ezáltal ezen lehajlított végek se befelé, se kifelé ne billenhessenek. Ha a talpgerendákat a 7. ábra értelmében Z-alakban képezzük ki, mindegyik lehajlított gerendarész szabad végei a szemben fekvő (8) könyökrésszel közel egyirányúak, azaz egy egyenesben fekszenek. Eiinek következtében a kocsikerekek terhelése közvetlenül a talpgerenda két végére jut és ezek ezt egyidejűleg is hordják úgy, hogy torziófeszültségek, melyek különben a gerenda lehajlított végei között fekvő gerendatesten m!ajd !az egyik, majd a másik lehajlított gerendavégre1

ható súly által keletkezhetnének, elkerültetnek. A 8., 9. és* 10. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakoknál ía talpgerendavégek különösen áll andó, a billenést megakadály ozó ágyazása azáltal van biztosítva, hogy azok előbb (9)-nél U-alakra hajlíttatnak és azután a szabad végek még derékszögben is le vannak hajlítva, hogy a sínek számára fölfekvési fölületet képezzenek. A 11. ábra körülbelül V-alakúan lehajlított talpgerendát mutat, míg a 12. ábrán két ily talpgerenda közös elrendezése látható. A 18. ábrán a talpgerenda végei le vannak lapítva, de nincsenek lehajlítva, mint az előbbi foganatosítási alakoknál, de a talpgerenda maga ia középen V-alakra van meghajlítva, mimellett két ilyen talpgerenda 'a középén ;a sinek között egymással érintkezik vagy közel érintkezik. Ennél az elrendezésnél a futósinek ia talpgerendák lelapított végei fölött keresztirányban haladnak. A 14. ábra szerinti elrendezésnél a talpgerendák a középen U-alakúan meg vannak hajlítva, mimellett U-alakú részeik tetőpontján egymással érintkeznek vagy közel érintkeznek és a talpgerendavégek oly módon vannak meghajlítva, hogy lelapított, a futósinek fölfekvési fölületei gyanánt szolgáló fejeikkel az említett sinek hosszirányában terjednek. Könnyen belátható, hogy a 15. ábrán f öltünteitett oly talpgerendák is fölhasználhatók, melyeknél az előállításukra szolgáló sindarab talpa legfölül fekszik és az ezekre a talpgerendákra elhelyezendő futósinek részére a fölfekvési fölületet alkotja, míg a sindarab ok fejei, melyekből a talpgerendák állnak, célszerűen ki vannak szélesítve és az ágyazáson nyugszanak, • illetve íaz ágyazótestbe behelyeztetnek. A 8. ábrán a lehajlított végek, melyekre a futósinek kerülnek, • a tulajdonképpeni talpgerendatesthez derékszögben vannak elrendezve, míg! a 9. és .10. ábrákon a gerendatest a talpgerenda lehajlított végeihez ferdén fut. Mindezen kiviteli alakoknál a talpgerenda szabad végei le vannak tompítva. Az ily módon lelapított részek fölületükkel szükségképen oly síkokba esnek, melyek a talpgerendát alkotó sindarab fejének le nem lapított részeinek síkjai alatt fekszenek és minthogy az elhelyezendő futósinek a talpgerendák TJ-alakú hajlásai fölött haladnak, úgy beáll annak szükségessége; hogy a talpgerendákat úgy hajlítsuk, hogy ezáltal a lelapított részek a talpgerendiarészek — melyek fölött a futósin halad — fölső síkjáig fölém eltetnek úgy, hogy a futósinek nemcsak a talpgerendák lelapított részei által, hanem U-alakú hajtásaik által is, melyek fölött kf futósinek haladnak, támasztatnak. A megadott módon szerkesztett talpgerendák egymást átlapolhatják vagy pedig ily talpgerenda szabad végei a legközelebb fekvő talpgerendához egészen ' közel érhetnek, a rajtuk elhelyezett futósi nek azonban minden esetre egész hosszukban vannak alátámasztva. A szóban forgó talpgerendaszerkezet nemcsák anyagköltségekben mutat föl megtakarításokat, hanem az ágyazás föntartási költségeiben is, mint-