59725. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
dezésből áll, mely az előbb említett hátrányokat kiküszöböli. A hosszirányú stabilitás az oldalstabilitással összekötve lévén és fordítva, az oldalstabilitás összekötve lévén a hosszirányú stabilitással, ezen stabilitások egyikének növelésével a másik stabilitás is növekedik és e kettőre egyidejűleg hatván, mindegyiknek határai lényegesen bővülni fognak. Jelen találmány céljainak egyike épen abban áll, hogy az utóbbi eredmény éressék el: egyrészt a természetes oldalstabilitás egymagában növeltetik; másrészt a természetes hosszirányú stabilitás növeltetik önmagában és ezek a stabilitásnövekedések megfelelően méretezett szárnyszerű fölületekkel idéztetnek elő, melyek egyidejűleg úgy a természetes oldalstabilitások, mint a természetes hosszirányú stabilitások számára szolgálnak. Ezek az önműködő, kiegyensúlyozó elrendezéssel biró szervek a következő mó'don működnek: a készüléknek az egyik vagy a másik természetes stabilitás (az oldal- vagy hosszirányú stabilitás) kibővített határaiban való minden elhelyezkedése számára az egyensúlyi állapot újbóli előállítása természetesen a készüléken alkalmazott stabilizációs szárnyfölületeken keletkezett visszatérítő természetes nyomatékok által vitetik véghez és minden ezen természetes stabilitási határokon túllépő elhelyezkedés számára az egyensúlyi állapot visszaállítása gyorsítva van az önműködő berendezések által termelt segédnyoinatékok által, mely önműködő berendezések a jelen pillanatban egyedül hatnak és különleges szárnyfölüléteket, vagy jobban mondva a már említett stabilitási szárnyfölületeket hozzák működésbe. A találmány szerint ezek a stabilizációs s?árnyfölületek rendesen a gép hossztengelyével párhuzamos és ezen tengelyhez viszonyítva, szimmetrikus síkokat alkotnak, másrészt ezen síkok közül néhány a súlypont és a hordfölületek fölött és néhány a súlypont és a hordfölületek alatt van elrendezve; sőt mi több, a hossztengellyel párhuzamos síkokban is van ezen fölületek egy csoportja elrendezve; a készülék hossztengelyével párhuzamos irányú fölületekre ható, oldalirányú szél által keletkezett légnyomás a gép súlypontján halad át úgy, hogy semmiféle ezen fölületeken föllépő zavaró nyomaték a készülék oldal- vagy hosszirányú stabilitását megzavarni nem tudja. Ezek a stabilizációs fölületek helytállóak mindaddig, míg a gép természetes stabilitási határai között marad, de önműködően mozgékonyakká válnak, mihelyt ezek a határok túllépetnek. A fölületeket működtető önműködő berendezések, melyek a természetes stabilitás határai közötti összes lengések alatt működésen kívül vagy helytállóak maradnak és csak ezen határok túllépése után válnak hatékonyakká, a következőkből állanak: egy giroszkópból a hosszirányú stabilitás számára és egy ingakarból az oldalstabilitás számára; természetes azonban, hogy ugyanerre a célra más készülékek is használhatók és ezek a készülékek és bey rendezések az ezen fölületeknek kézzel való kezelését nem zárják ki, mert ennek mindig a kezelő ellenőrzése alatt kell maradnia ép úgy, mint az önműködő szerkezetnek. A mellékelt rajzok a találmány tárgyát képező berendezés sémáját biplánra vonatkoztatva mutatják, megjegyezvén, hogy a monoplánok és multiplánok ugyanily módon szerelhetők föl. Az 1. ábra a stabilizációs fölületek elrendezését fölülről nézve mutatja és a 2. ábrán oldalnézet látható. A 3. ábrán a fölületek stabilizációs hatása látható keresztirányú szél esetén, a 4. és 5, ábrákon ezen fölületek azon helyzetei vannak föltüntetve, midőn azok az oldalirányú egyensúlyozás visszatérítő szervei gyanánt működnek. A 6. és 7. ábrák ugyanazon fölületek azon helyzetét mutatják, midőn azok mint vezérlőszervek működnek. A 8. ábra ezen fölületek vezérlőszerv gyanánt való más alkalmazási módjának felel meg, A 9—13. ábrákon a hajtóműelrendezés van föltüntetve, melynél egy egyetlen kar segé-