59721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomfehér előállítására

Yegővel való érintkezés útján való oxidálásnak tesszük ki. Az oldatot azután ismét hozzáöntjük, oly célból, hogy a már képződött óloraoxidot és azonfölül még több ólmot föloldjunk. Az ólomnak az oldattal fölváltva való leöntését, az oldat lehúzását és ólomnak a levegőre való kitételét kb. 24 órán át és szükség esetén hosszabb ideig is folytatjuk. Az eljárást megrövidíthetjük azáltal, hogy az ólommal érintkezésben lévő oldatot a behatás ideje alatt melegítjük. Az oldathoz azután ólomoxidot (ólemglétet) adunk és jól fölkavarjuk avégből, hogy az oldatot ólomoxiddal telítsük. Ezután az oldatot lehagyjuk ülepedni és a tiszta oldatot leöntjük vagy leszűrjük. Ezt a tiszta oldatot forralásig vagy közel a forralási hőmérsékletig hevítjük, azután nátriumkarbonátot adunk hozzá, pl. kalcinált szóda alakjában, célszerűen csekély fölöslegben éa egyszerre, avégből, hogy az összes ólomfehéret kicsapjuk. Kicsapás közben a keveréket folytonosan kavarjuk és ha szükséges, m g rövid ideig főzzük. Ha a csapadék a szóda hozzáadása után szineződésre mutat hajlandóságot, akkor ezt csekély mennyiségű, pl. a hozzáadott szódának kb. Vio részét tevő nátriumbikarbonát hozzáadása által megakadályozhatjuk. A csapadékot mossuk avégből, hogy azt az ecetsavas nátriumtól megszabadítsuk, a®után préseljük és szárítjuk. Kitűnő eredményt érünk el, ha az oldat az ólomoxid hozzáadása után a kicsapást megelőző fölfőzés előtt 1-2 fajsúlyt mutat. Ezt pl. elérhetjük azáltal, ha az ólomnak első oldásához 10%-os ecetsavoldatot használunk és az oldatot az ólomoxid hozzáadása után a főzés előtt 1*2 fajsúlyra hígítjuk. 2. Példa. A básisos ólomecet oldatát akképen állítjuk elő, hogy fémolmót, úgy mint az 1. példában, fölváltva híg ecetsav és levegő hatásának teszünk ki. Az oldatot fölforraljuk és ólomglétet adunk hozzá mindaddig, .míg az ólom abból már többet föl nem vesz. Az oldatot azután tovább hevítjük, úgy mint az 1. példában, amikor azonban a bázisos ecetsavas ólomóldathoz, amely Lagy mennyiségű ólom oxidot tartalmaz, a szénsavas nátriumot hozzáadjuk, akkor megfelelő mennyiségű, pl. a szóda súlyának Vio részét tevő mennyiségű nátriumbikarbonátot is adunk hozzá. A munkafolyamatok részletei és a megadott arányok ,csakis példaképen vannak fölemlítve és bizonyos határokon belül változhatnak. Az eljárásnál kapott ecetsavas nátriumot visszanyerhetjük azáltal, hogy azt a szűrletből és mosóvíz ;kből kikristályosítjuk vagy pedig a folyadékokat szárazra bepárologtatjuk és valamely savval, pl. kénsavval vagy sósavval desztilláljuk avégből, hogy az ecetsavat visszanyerjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ólomfehér előállítására, jellemezve azáltal, hogy nagyobb vagy kisebb bázi-* citással biró ecetsavas ólomnak hideg vagy meleg oldatához ólomoxidot (ólomglétet) adunk mindaddig, amíg az ólomoxid már nem oldódik és azután a bázisos ólomecetnek így képződött oldatához a forrási hőmérséklet közelében kristályszódát vagy más nátriummonokarbonátot adunk szilárd állapotban, avégből, hogy az ólomfehéret kicsapjuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy bázisos ólomecetnek olyan oldatait állítjuk elő, amelyek nagymennyiségű ólomecetet tartalmaznak és pedig azáltal, hogy a bázisos ólomecet oldatát melegítjük oly célból, hogy az oldatot képessé tegyük nagyobb mennyiségű oxid fölvételére és föloldására, mimellett az oldatban a telítésig ólomoxidot woldunk föl. 3. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az oldathoz nátriumbikarbonátot adunk oly célból, hogy a csapadék szineződését megakadályozzuk. f ÁLLAS RÉSZVÉNYT ÁB8A8ÁC- NVOYDÁJA BUDAPESTEN