59708. lajstromszámú szabadalom • Készülék higított gázoknak folyadékokkal való elnyeletésére

iiagy mennyiséget vehet föl az ehiyele­tendő gázból. Az egyes elnyeletőrétegek lemosása, mint már említettük, elkülönítve történik, és pedig olyan folyadékkal, melynek töménysége a legszélső, az (1) gázbevezetőcsőhöz leg­közelebb fekvő (6) rétegtől' a hátsó rétegek felé mindig kisebb és kisebb lesz. Az (1) csövön át a kamrába lépő gázok tehát először nagy töménységű folyadékkal kezeltetnek, míg az utolsó töltelékanyagrétegeken keresztül­haladó kimerült gázok friss, illetőleg erősen higított, tehát nagy fölvevőképességű elnyelő­folyadékkal érintkeznek. A friss elnyelő­folyadékot a legfölső gyűjtőtartóba torkoló (19) csövön át vezetjük. Ha friss elnyelő­folyadék hozzávezetése következtében a megfelelő (10) rétegben keringő folyadék­mennyisége szaporodik, úgy végtére a fö­lösleg a (13) átomlési csövön, amely az illető gyűjtőtartányt az utánakövetkezővel összeköti, átfolyik a következő gyűtőtar­tányba és az ahhoz tartozó (9) rétegre. Ez az átömlött fölösleg a (10) réteghez ve­zetett friss elnyelőfolyadéknál természe­tesen töményebb. Mivel ez a folyamat a többi rétegnél ismétlődik, a gyűjtőtartányok említett elrendezési módjával elérjük azt, hogy az egyes rétegekhez tartozó elnyelő­folyadék töménységének fent említett fo­kozódása önműködőlég áll elő és állandó marad. A töményfolyadék a legalsó gyűjtő -tartányba torkolló (20) csövön át lép ki a készülékből. Az eddigiekből látható, hogy minden egyes töltelékanyagréteg a ned­vesítőberendezéssel együtt egy-egy olyan teljesen magában álló és önállóan működő elnyeletőteret alkot, amely egész határoló­fölületének csupán azon egészen kis rész­letén bír gáztól át nem járható falazattal, mely egyúttal az egész készülék külső fa­lához tartozik. A két-két elnyeletőréteg között lévő kis szemcséjű anyaggal megtöltött tér nagy­sága természetesen különböző lehet. Ezek a terek főleg arra valók, hogy lecsapják az elnyeletőrétegben keletkező párákat, amelyek különösen akkor állnak elő, ha a keresztüláramló gázok sebessége bizonyos mértéket meghalad. Másrészt az is célja ezeknek a tereknek, hogy a szomszédos el­nyeletőrétegek között olyan közöket léte­sítsenek, hogy a folyadék egyik rétegből a másikba ne léphessen át. Az eddigiéken ismertetett készülék aszerint, hogy mekkora a gázmennyiség, amelyet meghatározott időegységben elnyeletni aka­runk, tetszőleges számú elnyeletőrétegből állhat, melyek anélkül kapcsolhatók össze, hogy szükséges volna, azokat egymástól zárt falakkal elválasztani. A gázok úgy áramolhatnak át az egész készüléken, hogy áthaladási keresztmetszetük, a beömlési és a kivezetőcsövet kivéve, sehol sem vál­tozik meg lényegében. A fönt leírt ké­szülék tehát ugyanazon földolgozandó gáz­mennyiség esetén sokkal kisebb teret igényel, mint az eddig használatos elnye­letőberendezések. Miután továbbá az összes elnyeletőkamrák egy és ugyanazon térben vannak elhelyezve, a külső térrel szemben a berendezésnek csupán egész minimális részletei tömítendők, ami az előállítási költségeket lényegesen kisebbíti. SZABADALMI IGÉNY. Készülék, higított gázoknak folyadékokkal való elnyeletésére, amely egy alkalmas töltelékanyaggal részben- vagy egészen megtöltött térből áll és amely téren a gázok horizontális irányban haladnak keresztül, míg viszont az elnyelőfolyadék függőleges irányban fölülről lefelé folyik és föltöltése időszakosan történik úgy, hogy a töltelékanyagon összefüggő oszlop alakjában* halad át, jellemezve oly be­rendezések által, amelyek segélyével a zárt téren belül a gázoknak teljes át­omlési keresztmetszetét magukban fog­laló egyes töltelékrétegrészletek külön­külön nedvesíthetők meg az említett módon úgy, hogy a folyadék célszerű vezetése folytán, ámbár az emelőfolyadék haladási iránya az elnyeletendő gázak haladási irányára merőleges, mégis az ellenáram elvének értelmében végbe­menő és a gázokat teljesen kihasználó el­nyeletés érhető el. (1 rajzlap melléklettel,) PAUA8 RÉÍ ZVÉNYTÁB8A&ÁG NYOMDÁJA Bt MPE6TBN.

Next

/
Thumbnails
Contents