59672. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

Megjelent 1913. évi május hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59672. szám. XX/o. OSZTÁLYRugalmas kerék. CAUVRY GASTON ÉS SALEL LUGIEN MÉRNÖKÖK MARSEILLEBEN. A bejelentés napja 1912 február hó 24-ike. Elsőbbsége 1911 február hó 28-ika. Találmányunk rugalmas kerékre vonatkozik, melynél a kerék tengelyének és a kerékaggyal egy darabból álló egyik kerékrésznek forgása a tőle különálló másik kerékrészre karok és rugók közvetítésével vitetik át és mely minden járműn alkalmazható, azonban különösen automobilok számára van szánva. A kerék azon pálya egyenlőtlenségeiből származó lökéseknek, melyeken gördülnie kell, csillapítását és ezen lökéseknek a jármű tengelye által hordott részekre való hatásának gyöngítését célozza. A találmánybeli kereket, — mely két, teljesen különálló részből áll, melyek egyike a kerékaggyal egy darabból áll, míg másika az előbbi síkjában mozoghat — lényegében az e célra alkalmazott kivágásokban elrendezett tokok jellemzik, melyek e kivágások• ban úgy mozoghatnak, hogy a közbetett rúgók vagy más rugalmas részek mindig rendesen működnek. Ezen kivágások oly módon lehetnek elrendezve, hogy a csillapító rúgók kettesével, a karok oldalán, egymással párhuzamosak legyenek vagy egy bizonyos szöget képezzenek. A kivágásokat kétféle módon rendezhetjük el: vagy 1. a mozgó részben, mikor is a karok a kerékaggyal egy darabból álló részen, vannak kiképezve, vagy; 2. a kerékaggyal egy darabból álló részben, mikor is a karokat a mozgó részben képezzük ki. A csillapító rúgokat vagy a tokokhoz vagy pedig azon kivágások falához erősíthetjük, melyekben ezen tokok elmozdulnak. Azonkívül lehet őket a két rész közé szabadon is behelyezni, vagy alkalmas módon egymással összekötni. A csatolt rajzokon a találmány tárgyát képező rugalmas kerék példakép vett foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra a kerék nézete, melynek egyik részén a tokok és rugók elrendezése látható azon esetben, midőn a rugók egymással párhuzamosan van elrendezve, a kivágások a mozgó részben vannak kiképezve, a 2. ábra az 1. ábra keresztmetszete; a 8. ábra a kerék nézete azon esetbenr midőn a rúgók egymással szöget képeznek (a kivágások a mozgó részben). A kerék, amint azt már föntebb említettük, két egymástól teljesen különálló részből áll, melyek egyike a kerékaggyal egy darabból áll, míg másika elmozoghat. A kerékaggyal egy darabból álló rész a keréktengelyre merőlegesen álló, fából, fémből vagy más alkalmas anyagból készült köralakú (1) tárcsából áll, mely kerületén alkalmas alakú (2) karokkal bír a mozgó rész forgatása és a kerék-