59664. lajstromszámú szabadalom • Tabulátor kocsifékező berendezéssel

alátámasztó rész a (112) üreges tengelyből áll, mely a (82) kapcsoló keréktengelyt körülveszi és (113)-nál át van fúrva (5. ábra) a, (111) csavarok befogadására, melyek a <109) hüvelyt vagy kapcsolótagot akképen rögzítik, hogy az üreges tengellyel foroghat, de tőle függetlenül függélyes irányban mozgást is végezhet. A (112) üreges tengely (114) gyűrűs karimával van ellátva, mely ellenkező oldalain (115)-nél függélyes irányú hasítékkal van ellátva. Az üreges tengely fölső végén egy másik (116) karima van kiképezve. Két (117) kar vagy szárny két bádogszalagból van kiképezve, melyek <118)-nál egymásra vannak szögecselve. Ezen bádogszalagok középen szét vannak hajlítva úgy, hogy hengeres (119) perselyt képeznek, mely az üreges tengelyt ennek (114 és 116) karimái között körülfogja. A szárnyak kis (120) kivágásokkal vannak ellátva úgy, hogy az üreges tengelyre oly módon támaszkodnak, hogy maguk a szárnyak a (114) karima (115) hasítékaiba kapaszkodhatnak, miáltal a kar és az üreges tengely együtt foroghat. A szilárdan álló <121) dob körülveszi a (117) karokat és furatokkal van ellátva az üreges tengely fölvételére akképen, hogy az szabadon foroghat. A dobhoz tartozik a (122) fölső rész, mely a (85) karral egy öntvénydarabot képez. Ezen fölső rész csavarmenettel van ellátva és a dob alsó felét képező, csészecsőalakú csavarmenetes (123) alsó résszel kapcsolódik. A kapcsoló keréktengely a •dobon és az üreges tengelyen szabadon hatol át; mimellett megjegyzendő, hogy a <85) karral való összeköttetése folytán mozdulatlan marad. A dob két (123) és (122) része között levő ezen csavaros összeköttetés folytán ezen részek egymáshoz képest elállíthatok. A (124) állítócsavar a (122) rész egyik furatába van becsavarolva és belső végével a (123) részére támaszkodik oly célból, hogy a (123) részt a (122) részhez való helyzetében rögzítse. A (125) gyűrű a kapcsolókerék <82) tengelyét körűiveszi és ezzel a (126) pecek útján van összekötve. Ezen gyűrű a (112) üreges tengely fölött van elrendezve A dob alkalmas anyagot, például serétet tartalmaz, mely a dobban levő (117) karok forgásának ellenáll. A (127) kiiktató elem két fémszalagból áll. Ezek (128)-nál össze vannak szögecselve és mellső végükön szét vannak hajtva, s így egy villát képeznek. Ez a villa a befelé nyúló (129) peckekkel van ellátva, melyek a (99) hüvely vagy kapcsolótag (100) gyűrűs hornyába kapaszkodnak. A (127) elem hátsó vége (130)-nál- a lefelé nyúló (Í31) rúddal van csuklósan összekötve, mely utóbbi a fölső végével a (132) állítócsavar által a (87) harántrúd nyilasában van megerősítve. A részek rendesen az 1. ábrán jelzett helyzetet foglalják el. Ha egy (76) hasábkiválasztó billentyűt lenyomunk, akkor a megfelelő (48, 49, 50) vagy (51) billentyűkar lefelé mozog és ezáltal a rajta alkalmazott (53) kontaktusberendezés a (44) univerzális rúddal kapcsolódik. Ezen rúd fölfelé mozgása folytán a (32) kar előremozog oly távolságra, mely megfelel a kiválasztott és lenyomott hasábkiválasztó billentyűnek. A (31) ütközőrész előremozgásának nagysága meghatározza, hogy ezen (31) ütközőrésszel melyik hasábkiválasztó ütköző kapcsolódjék és hogy a kocsit milyen hasábhelyzetben kell megakasztani. Egy hasábkiválasztó billentyű lenyomása következtében az (59) kiiktató tag is forog (36) tengelye körül és a (67) csuklórudat fölfelé mozgatja. Ennek következtében a (99) hüvely az 1. ábrán látható helyzetből a 2. ábrán jelzett . helyzetbe fölfelé mozog. A hüvelynek ezen mozgása a (102) kapcsolóelemek és a kapcsolókeréken alkalmazott (96) kapcsolófogak közötra szétkapcsolást eszközli úgy, hogy a kocsi a kapcsolókeréknek az az ezzel közreműködő (133, 134) kapcsolóbütyköknek hatása alól fölszabadul. A (99) hüvelynek fölfelé mozgása folytán továbbá a (107) kapcsolófogak a (109) hüvelyen levő (108) kapcsolófogakkal kapcsolódnak. Ezen kapcsolótagok összekapcsolódása következtében a (99) hüvely a (112) üreges tengellyel .kapcsolódik úgy, hogy a (82) kapcsoló ke-