59619. lajstromszámú szabadalom • Nyomáshullámokkal működtetett, be- illetve kikapcsolószerkezet gáz- vagy légvezetékberendezésekhez

akként van megszabva, hogy a (3) membrán az (l)-nél beáramló levegő üzemnyomásának hatása alatt az (5) szelepfészekről leemelkedhetik, amikor is a levegő a (2) kibocsátó csőtoldatba átáramolbatik. Ha az üzemnyomást fokozzuk, akkor a (8) rúgó hatása alatt álló (4) membrán is leemelkedik a (6) szelepfészekről (2. és 4. ábrák) és a levegő már most a (11) mellékcsatornán át a (3) membrán hátsó oldalához tódul. Minthogy ily módon a (3) membrán mindkét oldalán azonos nyomás alatt áll, a (7) rúgó működésbe jön, azaz a (3) membránt az (5) szelepfészekhez szorítja (4. ábra) ós a légátbocsátást a (2) kibocsátócsőtoldat felé elzárja. Ha azután a magasabb nyomást később ismét egészen lecsökkentjük, akkor a (4) membrán is visszatér nyugalmi helyzetébe és az ismertetett működés ismétlődhetik. Az 5., 6. é3 7. ábrákban a szerkezetnek egy másik foganatosítási alakja van föltüntetve, mely az 1—4. ábrákban föltüntetett, imént ismertetett alaktól csupán a (6) szelepfészek kiképzésében tér el. A (4) nyomáshullámmembrán nyomásfölülete a nyugalmi helyzetben kisebb, mint a munkahelyzetben és ennélfogva a kapcsolószerkezet működtetésére csak átmeneti üzemtúlnyomás szükséges. Alacsony nyomásnál a (3) üzemnyomású membrán a (7) rúgó hatása alatt a (2) kibocsátó nyíláshoz való átáramlást elzárja. Az üzemnyomás hatása alatt a (3) membrán fészkéről leemelkedik és az átáramlás a (2) kibocsátó nyílás felé szabaddá válik (6. ábra).. Ha az üzemnyomást meghaladó nyomáshullámot küldünk, akkor a (4) nyomáshullámmembrán is leemelkedik fészkéről úgy, hogy a légnyomás a (11) mellékcsatornán át a (3) üzemnyomású membránnak ellenkező oldalára hat, amikor is ez a membrán a kétoldalú légnyomás folytán a (7) rúgó hatásának engedve (5) szelepfészkéhez szorul és a légátáramlást elzárja (7. ábra). A nyomáshullámnak a rendes üzemnyomásra való visszaesése alkalmával a (4) membrán nyitott helyzetében megmarad, mert a nyomásfölületnek a (4) membrán leemelkedésekor bekövetkező megnagyobbodása folytán az ezen fölületre alulról ható össznyomás a (8) rúgó erejét legyőzni képes. Ezáltal elérjük azt, hogy a nyomáshullámnak a rendes üzemnyomásra való visszaesése ellenére is a szerkezeten való átáramlás zárva marad és egyidejűleg az ugyanazon vezetékhálózathoz kapcsolt egyéb készülékek az üzemnyomás alatt tovább működhetnek. A (4) membrán csak akkor tér vissza nyugalmi helyzetébe, ha a vezetékhálózatban uralkodó nyomást az üzemnyomás alá csökkentjük. Az 5—7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak például oly világító berendezésben alkalmazható, melynél a lámpák működtetése ismert módon sűrített levegővel történik. Eddigelé az ily berendezésekben egyszerű kapcsolókat használtak, melyek révén az üzemnyomásnak a vezetékhálózatban való létesítésével a lámpákhoz való gázhozzávezetés nyitása, az üzemnyomás megszüntetésével pedig annak elzárása történt. Ha már most éjfélkor egyik lámpát a másik után ki akartak oltani, akkor evégből minden lámpacsapot kézzel kellett működtetni. Ezzel szemben az 5—7. ábrák szerinti kapcsolószerkezet alkalmazásával módunkban áll egyik lámpát a másik után az üzemközpontból kiiktatni, ha az illető éjfélkor eloltandó lámpákhoz vezető légvezetéket ezen szerkezettel ellátjuk. Emellett az öszszes lámpák, tehát az el nem oltandók is, valamely szokásos kapcsolóval vannak ellátva, mely, mihelyt az üzemnyomás a légvezetékben föllép, a gázhozzááramlást nyitja, a légvezeték nyomásának csökkenésekor pedig a gázhozzááramlást elzárja. A találmány tárgyát tevő kapcsolószerkezet a főcsőből a lámpához vezető mellékvezetékben a szokásos átkapcsoló előtt rendezhető el, vagy azzal egy darabból állhat, amint azt példaképpen a 8. és 9. ábrák mutatják. Ezen foganatosítási alaknál a (3) membrán a (14) pecekkel van ellátva, mely a gázvezetéket elzáró (15) szelephez ütközhetik. A 8. ábra a szerkezetet nyugalmi helyzetében mutatja. Ha a vezetékhálózatban a légnyomást az üzemnyomásra növel-