59585. lajstromszámú szabadalom • Vánkos, derékalj, ülések stb. számára

Megjelent 1913. évi május hó 27-én. MAGY. rffej KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59585, szám. VUI/f. OSZTÁLY. Vánkos derékaljak, ülések stb. számára. HESS-HONEGGER HERMANN KANTONTANÁCSOS RÜTIBEN. > A. bejelentés napja 1611 októbeT hó 27-ike. A találmány tárgya oly vánkos derék­aljak, ülések stb. sfcámára, melynél a talál­mány értelmében a vánkos nyugvófölülete a vánkos keskeny oldalai között elosztott helyeken egy síkba (vagy közel egy síkba) lehajlított rúgós, edzett drótból álló drót­kötelekkel (drótkötéltámaszrugókkal) van megtámasztva oly célból, hogy jó rúgós nyugvófölület, valamint a támaszrugók és a nyugvófölület tartós alátámasztása elérhető legyen. A támaszrugók, mint a vánkos alább leírt foganatosítási példáiból látható, egy­szerű segédeszközökkel célszerűen ágyaz­hatok, úgy is, hogy hordtartók, melyek a pornak a vánkosfölület alatt való össze­gyűjtését idézik elő, mellőzhétők legyenek. Ezek a drótkötél alakjában készített támasz­rugók egyszerű segédszerkezetek segélyé­vel a magasságirányban beállíthatóan is ágyazhatok úgy, hogy feszerejük csökkené­sénél újból utánafeszííhetők, vagy hogy a vánkosfölület domborulata szabályozható legyen. Már készítettek oly derékaljakat, melyek rúgós drótkötélrácsból állanak (1. 177.539. sz. francia szab. leírást), mely drótkötelek a derékalj fejvégétől a láb végéig terjed­nek, gyengén fölfelé vannak hajlítva és csakis ezeken a fej- és lábvégeken vannak alátámasztva. Hogy az ilyen csak a vánkos végein alátámasztott rúgórács elegendő mér­tékben hordképes legyen, az egyes hét drót­ból álló drótköteleket legalább is 4 mm. vastag drótokból kellett előállítani, miáltal a nyugvófölület egyes helyei túlkemények, nem elég rugalmasak és a rúgórács a rajta nyugvó testhez nem simult egyenletesen. Az ilyen derékálj ezenfölül túlnehéz is volt. A találmány alkalmazásánál oly vánkos, melynek nyugvófölülete lényegileg rúgós drótkötelekből álló rács által van képezve, lényegesen javítható azáltal, hogy minden egyes rácsrész magában véve, függetlenül a többi rácskötelektől, a vonatkozó rács­kötél hosszának megfelelően elosztott drót­kötéltámaszrugókkal támasztatik meg és a rácskötelek végeik között csak könnyen hajlítható szervek által (például lenből ké­szült zsinorozás vagy drótzsinórok által) köttetnek egymással, össge úgy, hogy a rács egyes drótkötelei igen magas fokig egymás­tól függetlenül kihajolhatnak, lehetőleg vé­konyan tarthatók és ezáltal a rajtuk fekvő testhez jól hozzásimulhatnak. A drótkötél­támaszrugók emellett a rácskötelekkel egy darab drótkötélből is állhatnak, vagy pedig a rácskötelekkel egyszerű módon összeköt­hetők.

Next

/
Thumbnails
Contents