59554. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az égési anyagok befecskendezésére égési erőgépeknél
Megjelent 1913. évi május hó 24-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMILEIRAS 59554. szám. V/d/S. OSZTÁLY Berendezés az égési anyagok befecskendezésére égési erőgépeknél. MÜLLER H. MIKSA MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 december hó 20-ika. A találmány olyan égési erőgépekre vonatkozik, melyeknél a-munkadugattyú kompressziólökete alkalmával levegőt sajtol be egy elkülönített térbe s a dugattyú holtpontjánál egy ritkább levegőt tartalmazó másik tér jut közlekedő helyzetbe az égési térrel úgy, hogy a hengerben !a nyomás alábbszál, mire az előbb említett elkülönített térből a nagyobb .sűrűségű levegő a hengerbe áramlik s közben magával sodorja az égési anyagot. A találmány lényege abban áll, hogy az égési anyag oly módon van az elkülönített térbe, vagy a teret a hengerrel összekötő csatornába adagolva, hogy időelőtt nem juthat be a hengerbe, míg a sűrített levegőnek szabad útja van az elkülönített térbe. A mellékelt rajz a találmánybeli gondolatnak egy példaképeni kivitelét ábrázolja. Az (m) munkadugattyú összesűríti a levegőt a (k) égési térben és azt, a 2. ábrában külön megrajzolt (d) szelep- (i) furatán át egyidejűleg benyomja az elkülönített (b) térbe is. Ugyanekkor vagy már előzetesen a (g) furaton át. égési anyag adagoltatik a (b) térbe. Kevéssel azelőtt, vagy az után, midőn a dugattyú a holtpontba jut, egy másik, ritka levegőt tartalmazó (a) tér hozatik közlekedő helyzetbe a (k) égési térrel úgy, hogy a nyomás ebben gyorsan alábbszáll. Az (a) tér kinyitása egy (c) tűsszelep segélyével történik, mely az (a) teret rendesen elzárva i tartja a (k) tértől. í A (c) szeleppel egyidejűleg, vagy kevéssel azt- megelőzőleg, fölemelkedik a (d) tűsszelep is, miáltal annak (i) furata elzáródik s így a (b) térben lévő levegő nem közlekedh'etik többé a (k) térben lévő levegővel. Csak miután a tűzszelep följebb emelkedett és a nyomás a (k) térben alábbj szállott, akkor lesz szabaddá a (h) furat, | mire a (b) térben lévő, most már nagyobb j sűrűségű levegő hirtelen benyomul az i égési térbe, magával ragadva ési szétpor-I lasztva az égési anyagot. ! Az égési anyagnak az égési térbe való bevezetésére szolgáló új berendezés egyrészt sokkal gazdaságosabb és biztosabb az eddigieknél, melyek erre a célra üzem közben könnyen megrongálódó sűrítőket használnak, másrészt teljesen kiküszöböli azokat 'a hátrányokat is, melyek az olyan ismeretes eljárásoknál mutatkoznak, amelyek szintén a munkahengerből kivett levegőt használnak föl az égési anyagnak a hengerbe való befecskendezésére. Ilyen hát: rány például az, hogy az időelőtti, gyújtás kő-