59548. lajstromszámú szabadalom • Robbanómótor

— 2 -i ken keresztül a tüzelőanyag-szivattyúk is­mert módon porlasztószerkezetek közvetíté­sével minden kompresszió végén tüzelő­anyagot szorítanak a hengerbe. A két (10) ^s (11) gyújtókészüléket célszerűen egy da­rabból állítjuk elő úgy, hogy mindegyik golyó a másik golyóban történő robbanás folytán is fölmelegszik. A hengernek összes falai a hűtővíz szá­mára ismert módon csatornákkal vannak ellátva, ezenkívül a (12) dugattyúrúd hűtése céljából a hengernek (2) födőjéhez csatla­kozóan (13) tartály van elrendezve, mely a henger hűtőcsatornáival van összeköttetés­ben úgy, hogy a hűtővíz a (13) tartáiyon keresztül haladva, a (12) dugattyúrúdat hűti. A (13) tartályon (14) nyílás van elrendezve, mely lehetővé teszi a dugattyúrúdnak utána­tömítését anélkül, hogy a tartály födőjét le kellene venni. Az (5) bevezetőnyílással szemben az égési termékek (15) kipuffogó nyílása van elren­dezve, melyet a (4) dugattyú minden löke­tének végén az (5) nyílással egyidejűleg szabaddá tesz úgy, hogy a friss levegőnek beáramlásával egyidejűleg az égéstermékek kipuffognak és utóbbiakat a beáramló levegő •csaknem teljesen kiszorítja. Hogy az (5) nyíláson keresztül nyomással beáramló gá­zoknak közvetlenül (15) kipuffogó nyíláshoz ~való jutását meg akadályozzuk, a (4) du­gattyúnak mindkét végén (16) toldalékok vannak elrendezve, melyek a beáramló leve­gőt a henger végei felé vezetik. A (4) du­gattyú, hogy súlya kisebb legyen, üregesen van kiképezve. A 3. ábrán vázlatosan föltüntetett, a tü­zelőanyag-szivattyút működtető szerkezetnél a mótor tengelye által ide-oda mozgatott közös (17) rúdoíi (20) csúszó pályán vezetett (21) támaszokkal ellátott két (18), illetve (19) kilincs oly módon van elrendezve, hogy az egyik löketvégnél a (18), a másik löketvég­nél a (19) kilincs jön működésbe. A mótor következőképen működik: Föltételezzük, hogy a (4) dugattyú jobb­oldali löketvégéhez érkezett, úgy a (7) lég­szivattyú (22) és (6) vezetékein keresztül a dugattyútól balra levegő áramlik a hengerbe, ezzel egyidejűleg pedig az előző robbanás­ból származó égéstermékek (15) nyíláson keresztül eltávoznak. A dugattyú visszafelé haladásánál utóbbi az (5) és (15) nyíláso­kat elzárja, maga előtt a levegőt kompri­málja, a löket végén a (10) golyóba tüzelő­anyagot porlasztunk, mire a robbanás követ­kezik, Egyidejűley a (7) légszivattyúból (23) és (6) vezetékeken keresztül levegő áramlik a henger másik felébe és az égéstermékek (15) nyíláson keresztül kipuffognak. A most ellenkező irányban mozgó dugattyú a leve­gőt a henger másik oldalán komprimálja és a (11) golyóba ismert módon porlasztott tüzelőanyag ennek a löketnek végén robban föl. Tehát a dugattyúnak minden löketét egy-egy robbanás idézi elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Robbanó mótor, azáltal jellemezve, hogy mindkét oldalán zárt hengerben egy du­gattyú Van elrendezve, melynek hossza a lökethosszánál annyival kisebb, mint a mekkora a henger hosszának közepén elrendezett, a levegő bevezetésére szol­gáló nyílás szélessége, mimellett a hen­gerbe annak mindkét végén a tüzelő­anyag bevezetésére szolgáló egy-egy csatorna torkol, mely csatornáknak má­sik vége egy-egy gyújtógolyóval van összekötve, melyek ismert porlasztók köz­vetítésével a tüzelőanyag-szivattyúkkal állanak összeköttetésben. 2. Az 1. alatt igényelt robbanó mótor kivi­teli alakja, azáltal jellemezve, hogy a mótorhenger hosszának közepén elren­dezett levegőt bevezető nyílás a légszi­vattyú vezetékével oly módon van össze­kötve, hogy a légszivattyú a motordu­gattyú minden löket végén komprimált levegőt szorít a hengerbe. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt robbanó mótor további kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a dugattyú mindkét oldalán (16) toldalékok vannak elrendezve, melyek a dugattyú löketének mindkét végén be­áramló levegőt a henger vége felé vezetik. 4. Az 1. alatt igényelt robbanó mótor egyik kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents