59542. lajstromszámú szabadalom • Torpedólancirozó berendezés
alátámasztó lapra vannak szerelve. Szakértő előtt világos, hogy sokfajta szelepet alkalmazhatnának; a 7. ábra értelmében a szelep (38) dugattyúja a (39) hüvelyben mozog s a (40) rúgó által rendszerint a 7. ábrabeli zárt helyzetben tartatik. A dugattyú (41) orsója a (42) szelence fölött a (43) pecek révén a (46) állvány (45) csapja körül ágyazott (44) emelőhöz van kapcsolva, melynek szabad vége a (48) fogantyúban végződő (47) vonórudat hordja úgy, hogy (3. ábra) a periskop közelében ülő megfigyelő által könnyen működtethető. Az elosztócsapok szerkezete a 8. és 9. ábrákból tűnik ki, amelyek szerint e csapok vezérműve az (50) csaptokban forogható kúpos csaptestből áll, melyet az (51) rúgó szorít a tokba. A csaptest orsója keresztülnyúlik a reá ékelt (52) fogas-szektoron és az (53) állvány egy ágyán, végén pedig az (55) fogasszektort hordja, amely a födőt működtető (6) fogantyú tengelyére ékelt (56) fogaskerékkel fog össze (2., 4. és 8. ábra). A (49) csaptest (57) csatornája a 2. ábrabeli helyzetben, mely a megfelelő födő zárt helyzetének felel meg, nem közlekedik az (50) csaptokba nyíló (27, 28 vagy 33) csövek egyikével sem. Ha a (6) fogantyút a födő egyik vagy másik irányú elfordítása céljából elforgatjuk, akkor az <56) kerék az (55) szektort elforgatván, a szektor tengelyére ékelt (58) kerék az em- i lített áttételek révén a csaptestek tengelyére ékelt (52) szegmenseket el fogja forgatni (4. ábra). Ha a (6) fogantyút az 1. ábrán az óramutató irányában fordítjuk el, az (5) fogas szektor balra fordul s ennek folytán az (55) szektor és tengelye a 4. ábrán jobbra fordul úgy, hogy a két szegmens az óramutatóval ellentett irányban fog elfordíttatni. Ennek folytán a (31) •csapok is az óramutatóval ellentett értelemben fordíttatnak el (9. ábra) úgy, hogy a (28) cső a (33) csővel, a (30) cső pedig a <34) csővel fog közlekedni; a (32) csap természetesen e célnak megfelelően van elrendezve. Látjuk, hogy e berendezés segélyével a megfelelő (35, 36) vezérszelepek önműködően hozatnak azon lancirozó-csövekkel kapcsolatba, amelyek ugyanakkor nyitva vannak. Ha a (6) fogantyút ellentett irányba fordítottuk volna, akkor a (2) és (3) csövek nyíltak volna s a (31) és (32)% csapok fordíttattak volna oly irányba, hogy a (33) és (34) csöveket a (27, ill. (29) csövekkel.kapcsolták volna. Belátjuk, hogy a födél ily nyitása megtörtént és a (13) szelep nyitva van, két lancirozó cső áll készen a lancirozásra, melynek egyike a (35) vezérszelep, másika pedig a (46) vezérszelep révén vezérelhető. A megfigyelőhelyen lévő egyénnek módjában van már most a kisütési eszközölni azáltal, hogy mikor az irányítást helyesnek véli, a (48) fogantyúk egyikét meghúzza s ezáltal a megfelelő torpedót lancirozza. Ha pl. a (35) szelep fogantyúját húzza meg, a nyomóközeg a (33) csövön és a (31) elosztócsapon a (28) csőbe, azután az (1) lancirozó cső szabályozó szelepének tokjába a (22) dugattyúszelep mögé lép. A nyomóközeg (22) dugattyút az 5. ábrán jobbra tolja el s ezáltal egyrészt eltávolítja a biztosító ütközőt a torpedó útjából s azután a (24) csatornát nyitja, miáltal a nyomóközeg a főszelep (20) differenciális dugattyúja mögé áramolva, a (21) szeleporsót jobra tolja úgy, hogy a (19) szeleptest eltávolodik ülőkéjétől s a nyomóközeg a (14) szelepkamrából a lancirozócsőbe i léphet s a torpedót kilöki. A fönt ismertetett berendezés sok oly részlettel bír, melyek természetesen különböző módon változtathatók. Ámbár a legcélszerűbbnek látszó berendezésnél a vezérlés úgy mint eddig, nyomóközeg révén történik, elvileg teljesen újnak látszik a csőfödő nyitószerkezete és egy lancirozóc8Őcsoport elsütőszerkezete között oly kapcsolat létesítése, mely egyes csövek nyitószerkezetének nyitásra való mozgatásakor önműködően kikapcsolja a zárva maradt csövekkel kapcsolt elsütőberendezéseket és ugyanakkor lehetővé teszi a kinyitott csövek elsütőberendezéseinek működtetését. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kényszerműves kapcsolat akkor is alkalmazható, ha a lancirozás vezérlése nem nyomóközeggel, hanem
