59479. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető és levegőnedvesítő berendezés
elrendezve, amelyeknek működése a (6 csapokkal szabályozható. A víz közös vezetéken áramlik a (4) és (5) vezetékbe és a hármas elágazású (14) csap segítségével akár az (5), akár a (4) vezetékbe, akár pedig egyidejűleg mindkettőbe bocsáthatunk vizet. Az (1) csövet a (9) csapószelep nyitása útján a terem levegőjével, a (10) csapószelep segítségével pedig a szabad levegővel hozhatjuk közlekedésbe. A kövérebb vízcseppek és az (lj cső falán lecsapódó víz fölfogására a csőbe (11) és (12) fémszitaszöveteket iktatunk be eltávolíthatóan, a cső külső végét pedig kétszer meghajlított (19) könyökcsővel toldjuk meg. Alkalmazhatunk azonban bárminő más elválasztókészüléket, mint pl. zsaluszerűleg vagy zegzugosán elrendezett lemezeket. A esőben összegyülemlett víz azután a (13) purgeurön ürül ki. A víz elporlasztását és a levegő betódulását előidéző elemek az (1) csőnek csupán egyik részletét foglalják el, míg annak másik hosszabb vagy rövidebb részlete a (8) nyílássorozat révén állandó közlekedésben van a terem belsejével. Lehetne azonban egyetlen nagy nyílás is a cső végén. Ha csak szellőztetni akarunk a levegő nedvesítése nélkül, elzárjuk a (2) fúvószájak táplálását és megnyitjuk a (3) fúvószájakat tápláló (6) csapokat, mind vagy csak egyeseket, amikor is az 1. ábrán jelzett értelemben irányított vízsugarak szökellnek ki. E vízsugarak szívóhatást fejtenek ki a csőben úgy, hogy a levegő a nyilak irányában betódul. Ha most a (10) csapószelepet nyitva, a (9) szelepet pedig zárva tartjuk, a terem szívás folytán szellőzik, miközben a (3) fúvószájakból kilövelt permet a (11) elválasztónál összegyűl, míg a (12) elválasztót a teremből beszívott levegő akadálytalan áteresztése végett kinyitjuk. Az elpárolgó víz a szabadba jut. Ha egyidejűleg akarunk szellőztetni és a levegőt is nedvesíteni, a (6) és (14) csapok segítségével elzárjuk a víz útját a (3) fúvószájakhoz és a (2) fúvószájakhoz eresztünk vizet, amikor is a (8) nyílások felé irányított vízsugársorozatot kapunk. A csőben igen élénk szívás támad s ha a (9) szelepet továbbra is zárva, a (10)-et pedig nyitva tartjuk, a szabad levegő kívülről az (1) csőbe tódul és nedvességgel megrakodva a (8) nyílásokon a terembe nyomul. Ha ellenben csak a levegőt akarjuk nedvesíteni szellőztetés nélkül, nem kell egyebet tennünk, mint hogy elzárjuk a (10) szelepet és kinyitjuk a (9)-et. Akkor a (2) fúvószájak beszívják a terem levegőjét a (9) szelepen át, majd a nedvességgel megrakódott levegőt újra kifújják a (8) nyílásokon. A 2. ábra a találmánynak megfelelő berendezéssel ellátott (15) termet tüntet föl. A középső (1) cső a szabadból levegőt szí be és azt megnedvesítve, a terembe juttatja. Az (l1 ) és (l2 ) csövek ellenben a (15) teremből szívnak be levegőt és azt a szabadba fújják ki. A (18) nyílásokon azonkívül szintén beömölhet levegő a szabadból a terembe. A 3. ábrán föltüntetett berendezés lehetővé teszi, hogy a\ két fúvószájcsoportot, amelyek közül azonban az egyik észrevehetőleg hatásosabb, mint a másik, egyidejűleg tápláljuk. Egynémely (2) fúvószájjal szemben (3) fúvószájak vannak elrendezve úgy, hogy ezeknek permetsugarai szembetalálkoznak a (2) fúvószájakból kilövelt permetsugarakkal. Ha tehát egyidejűleg mindkét fúvószájcsoportot tápláljuk, a két- permetfölület összeütközik, ami rendkívül finom porlasztást eredményez. Minthogy a (2) fúvószájak hatásosabbak, a levegő a nyilak irányában kifúvódik; a beszívott levegőt vagy magából a teremből, vagy a szabadból merítjük aszerint, amint a (9) vagy a (10) szelepet tartjuk nyitva. A 4. ábra a berendezésnek oly kivitel alakját tünteti föl, amely szerint az egj csoportba tartozó fúvószájak nem egymáí mögött, hanem függőleges síkban egymá! fölött vannak elrendezve. A (14) csap lehe tővé teszi, hogy tetszésünk szerint akár a: egyik, akár a másik fúvószájcsoportot táp láljuk, hogy ily módon egyik vagy másil irányban idézzünk elő légáramlást. Lehe
