59472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folytvas és hasonló tömbök tulajdonságainak megjavítására

Meglelent 1913. évi május hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59472. szám, XVI/g. OSZTÁLY. Eljárás folytvas- és hasonló tömbök tulajdonságainak megjavítására. TH. GOLDSCHMIDT AKT. GES. CÉG' ESSEN-RUHRBAN. A bejelentés napja 19312 május hó 10-ike. Elsőbbsége 1911 november hó 28-ika. Tömör fémöntvények előállítására már ismeretes oly eljárás, mely szerint egy öntvény meghatározott helyei egy aluminotermikus reakció által fejlesztett meleg behatásának tétetnek ki. Ez az eljárás oly módon foganatosíttatik, hogy egy aluminotermikus keveréknek egy tömb megmerevedő fejébe való bevezetése által a tömb tovább tartatik folyékony állapotban és így folyékony acél fölvételére képessé tétetik. Azt találtuk, hogy ezen eljárással meghatározott helyek hevíthetők és folyékonyan tarthatók ugyan, azonban az említett eljárással nem lehetséges a hátrányok egész sorozatát kiküszöbölni. Így például gyakori az az eset hogy a tömb oly üreget (lünkért) tartalmaz, mely nem egyenletesen megvékonyodó alakú, hanem eltolódásokat vagy megszakításokat mutat. Ha az ismert eljárás szerint az aluminotermikus reakció által előállított meleget a tömb fején hagynók behatni, akkor az eltolódások által megszakított lunkernek csak fölső része tétetnék hozzáférhetővé az utántöltendő vas részére, míg az utóbbi a lunker alsó részeihez nem férhet hozzá. Továbbá a tömb legkülönbözőbb helyein, gázbezárás következtében, hólyagüregek gyakoriak, melyek egyáltalán nem, vagy csak részben távolíthatók el, minthogy az aluminotermikus reakció által szabaddá váló meleg egy meghatározott helyen, nevezetesen a tömb fejénél fejti ki behatását. Kísérletek hosszú sora révén már most fölismertük, miszerint a tömb tulajdonságai nem javíthatók meg alaposan oly módon, hogy az aluminotermikus úton előállított meleget egy öntvény meghatározott helyeire hagyjuk behatni, minthogy az említett eljárás megolvasztás illetve újbóli folyóssátétel által C3ak helyi befolyásolást létesít. Fölismertük továbbá, hogy nemcsak a föntemlített hátrányok kerülhetők el, hanem jelentékeny előnyök sorozata is elérhető, ha az aluminotermikus keveréknek nemcsak helyileg korlátozott hőhatását, hanem mechanikus hatását is fölhasznosítjuk. Ha ugyanis az aluminotermikus keveréket az öntés után bizonyos idővel a megmerevedő, belsejében még folyékony tömbbe vezetjük be, és pedig lehetőleg egészen a forma fenekéig, akkor azonnal megfigyelhető, hogy a tömb belseje hullámzó, örvényszerű mozgásba lép, mely egészen a fölületig terjed. Ezen mechanikus mozgás által, melyet a könnyebb salak gyors fölfelé való mozgása még inkább elősegít, a tömb belsejébe bezárt vagy fogvatartott összes gázbuborékok a fölületre ra-