59458. lajstromszámú szabadalom • Váltóállítóberendezés

Megjelent 1S>13. évi május hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59458. szám. V/a/l. OSZTÁLY Váltóállító berendezés. WELTMANN FERENC HEGEDŰMŰVÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 november hó 17-ike. Az eddig ismeretes váltókat külön, em­beri munkával, vagy pedig komplikált és költséges központi berendezésekkel állítgat­ják és rögzítik, amikkel gyors és biztos üzemet elérni nem lehet. Jelen találmányom­nak az a célja, hogy ezen hátrányt ki­küszöbölje. A váltó, mint műtárgy, mindenkor elké­szített és gondozott környezetben van, tehát megvannak a kedvező külső körülmények ahhoz, hogy a váltó állítását és biztosítását magán a helyszínen, tisztára gépi elemek segélyével végezzük el. A váltóállítás maga nem igényel nagy erőt, mert a csúcssín megmunkált és olajozott csap körül forog és a csúcs felé alkalmazott erő számára a gyakorlati esetek mindegyikében nagy kart nyújt. A váltó állítására pedig leghivatot­tabb épen a haladó vonat vezetője, például, közúti vasútaknái, ahol az egymásután ér­kező kocsik más és más irányt követnek és ahol tehát legjobban és leggyorsabban maga a kocsi vezetője tájékozódhatik. Jelen találmányom már most lényegében abban áll, hogy a váltót mindenekelőtt folyton az egyik végállásában tartjuk és pedig valamely állandó erő, pl. ellensúly) vagy elektromágneses vonzás stb. segé­lyével. A váltónak másik végállásába való átállítására és átállított helyzetében való megtartására azután egy nagyobb, időszakos erőről gondoskodunk, amely az állandó erő­vel szemben hat.. Ezt a nagyobb erőt, mely ugyancsak ellensúly, elektromágneses von­zás stb. lehet, egy, a váltó közelébe fekte­tett villanyos áramkör segélyével hozzuk működésbe és pedig egy csúszókontaktus révén, mely magán a haladó vonaton van és ezt az áramkört zárja. Jelen találmányom tárgyának egy példá­ját az idetartozó vázlatos rajz fölülnézetben mutatja. A rajzban látható kitérőnél az (1, 2) sín­párból a (3, 4) sínpár ágazik ki. Az (5, 6) csuklós rudazat által együvé kötött és (7, 8) csapok körül mozgó (9, 10) váltót a (11) elektromágnes folyton a rajzolt állásban tartani igyekszik. A (11) elektromágnest a (12) tekercselés útján állandóan tápláljuk. A váltó átállítására a (13) elektromágnes szolgál, mely a (11) elektromágnesnél erő­sebb és amelyet a (14) tekercselés útján csak időszakosan táplálunk. A táplálás a (15, 16) villanyos vezeték segélyével törté­nik, mely a váltó közelében van és amelyet a vonaton magán lévő — a rajzban föl nem tüntetett — csúszókontaktus áramkörré zár. Az érkező vonat vezetője egyszerű kéz-

Next

/
Thumbnails
Contents