59448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűket, író-, szedő- és öntőgépeken a sorok kiegyenlítéséra

_ 4 — gók ereje befolyásolja, melyek iránya nyi­lakkal van megjelölve. Az (1) fogasrúd kap­csolási mozgását a (3) billentyűre gyakorolt nyomással idézzük elő. E billentyű a (40) emeltyűt elmozgatja, mely ekkor a (45) ki­lincs segélyével az (1) fogasrudat magával viszi. E rudat a helytállóan ágyazott (46) kilincs azután új helyzetében fogva tartja. Ha a (40) emeltyű annyira kilengett, hogy a (41) tolórudat érinti (ml hosszúsággal), az (1) fogasrúd egy normális spácium hosszú­ságával tolódott el. A (40) emeltyű további kilengésénél a (41) tolórúd eltolódik mind­addig, míg a (8) kiegyenlítőemeltyű (50) üt­közőjéhez nem ütődik. A (40) emeltyűhöz azonkívül a (42) rúd van csuklósan erősítve, mely a második (44) emeltyűvel van összekötve. A (42) rúd vé­gén a (43) fül kiképzése folytán oly nagy játék létesül, hogy a (44) emeltyű a (40) emeltyű mozgásának csak második felében vesz részt, mely a (41) tolórúd eltolódását idézi elő. Ekkor a (44) emeltyű végén for­gathatóan megerősített (47) kilincs a (15) fogasrúd fogain szabadon tovacsúszik, mint­hogy e rudat ezalatt a helytállóan ágya­zott (48) kilincs fogva tartja. Ha a (3) bil­lentyűt Bzabadon engedjük, a (44) emeltyű rugójának nyomása alatt (49) ütközőjéhez támaszkodik. A (44) emeltyű ekkor a (15) fogasrudat magával viszi, mely tehát azon hosszúsággal, mellyel a spácium megna­gyobbíttatott, visszafelé tolódik. A (15) fogas­rúd tehát csak akkor állíttatik el, ha az (1) fogasrúd mozgását már bevégezte. Ez azért szükséges, mert csak e mozgás bevégezté­vel ütődik a (41) tolórúd az (50) ütközőhöz, e pillanatig tehát a (15) fogasrúdnak nyu­galomban kell maradnia. Az 1. és 2. ábrákon föltüntetett két el­rendezés munkamódjában további eltérést okoz az, hogy az 1. ábránál a két (1) és (15) fogasrúd rúgói a kapcsolási mozgás irányában hatnak, ellenben a 2. ábránál a kapcsolási mozgással ellenkező irányban. Ha tehát a (8) kiegyenlítőemeltyű pl. 2í /i fogosztásnak megfelelő spáciumnövekedést állít be, ebből az 1. ábrán látható elrende­zésnél hároiü fogosztásnak megfelelő spá­ciumnövekedés származik, a 2. ábra sze­rinti elrendezésnél ellenben csak két fog­osztásnak megfelelő. E különbség azonban lényegtelen; hiba csak akkor léplietne föl, ha az egyik fogasrúd a legközelebbi na­gyobb, a másik pedig, a legközelebbi kisebb hosszúsággal kapcsoltatnék tova. Ez az eset azonban az ismertetett kiviteli alakoknál, csak különös véletlenek folytán következ­hetnék be. Ha ugyanis a fogasrudak kilin­csei oly hajszálnyi élességgel érnék a fo­gak csúcsait, hogy bizonytalan, hogy me­lyik foghézagba fog a kilincs beesni, a fo­gasrudak fogosztásában, vagy szerelésében elkövetett legkisebb pontatlanságok már előidézhetik azt, hogy az egyik fogasrúd kilincse a megelőző foghézagba, a másiké ellenben a következőbe esik be. E hiba­forrást kiküszöbölhetjük az 5. ábrán föltün­tetett elrendezés segélyével, melyet alább irunk le.. Az 1. és 2. ábrákon látható mindkét ki­viteli alaknál figyelemmel voltunk arra., hogy az (1) fogasrúd rúgója nem hathat a (8) kiegyenlítőemeltyűre. E rúgó rendszerint igen erős; főleg az általa gyorsított papír­szán lökése erősen befolyásolná a mozgás megszűnésének kellő pontosságát, azonkívül a (8) kiegyenlítőemeltyűnek és beállítóele­meinek gyors elkopására vezethetne. Az ilyenfajta kellemetlenségek a 3. ábrán látható kiegyenlítőemeltyűnél teljesen ki vannak zárva. A kiegyenlítőemeltyűt, mely itt (55)-el van jelölve, a leírt módon a (12) ütköző állítja el. A tolórúd azonban, mely a papirszán mozgásának határolására szol­gál, itt nem ütközik magához a kiegyenlítő­emeltyűhöz, hanem egy (56) görbe testhez, mely azzal össze van kötve és úgy van alakítva, hogy az (55) emeltyű minden egyes beállításakor a tolórúdnak a szükséges el­mozgást megengedi. Ha a tolórúd ütköző­csúcsának mozgási iránya az (55) emeltyű forgási pontjával egy vonalban fekszik,' az emeltyűre, vagy beállító elemeire való vissza­hatás teljesen ki van zárva. További haladást képvisel a 4. ábrán lát­ható kiképzés. Az (56) görbe test itt lépcsőkre van fölbontva. E lépcsők helyes méretezésé-

Next

/
Thumbnails
Contents