59448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűket, író-, szedő- és öntőgépeken a sorok kiegyenlítéséra
9 Megjelent 1913. évi május hó 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 59448. szám. IX/e. OSZTÁLY. Eljárás és beréndezés betűket iró-, szedő- és öntőgépeken a sorok kiegyenlítésére. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 április hó 13-ika. Elsőbbsége 1911 április hó 15-ike. Ha irományokat kiegyenlített, azaz egyenlő hosszú sorokkal kell előállítani, minden sort előbb próbaképen le kell írni. Azon hosszúságot azután, mellyel a sor rövidebb a kelleténél, tehát az úgynevezett «hiányzó hosszúságot)) a sorban lévő szóközökre, «spáciumokra», lehetőleg egyenletesen el kell osztani. Az ilyen irományokat készítő gépek előretoló szerkezetei általában fogas záró szerkezettel -dolgoznak. A leírt betű szélessége, úgyszintén a szóközök nem lehetnek tehát tetszőleges nagyságúak, hanem mindig a fogas zárószerkezet fogosztásának valamely többszörösével egyenlők. E körülmény a sorkiegyenlítés tökéletességét, pontosságát károsan befolyásolja, mert ha pld. egy az előretolódási egység 17-szeresével egyenlő nagyságú hiányzó hosszúságot 5 spáciumra kell elosztani, mindegyik spáciumot az előretolódási egység 17/5-ével kell megnagyobbítani. Ez azonban csak megközelítőleg lehetséges, mert mindegyik spáciumot vagy 3, vagy 4 előretolódási egységgel lehet csak megnagyobbítani. Első esetben a sor 2 előretolódási egységgel rövidebb, a második esetben 8 előretolódási egységgel hosszabb lesz a kelleténél. A jelen találmány segélyével már most olyan eljárást létesítünk, mely lehetővé teszi, hogy valamennyi sor pontosan ugyanazon hosszúságot kapja anélkül, hogy ezáltal az egyes spáciumok nagysága egymástól tetemesebb eltéréseket mutatna. Az eljárás abban áll, hogy minden egyes spácium megnagyobbításával annyira megközelítjük a pontosan szükséges hosszúságot (a hiányzó hosszúság és a spáciumok számának viszonyát), amennyire azt az előretolódási létesítő fogas zárószerkezet fogosztása csak megengedi, ezen szükséges hosszúságot azonban egy spácium létesítése után mindig újból megállapítjuk. Hogy ekkor a spácium nagyságához a szükséges hosszúság legközelebbi nagyobb, vagy legközelebbi kisebb értékét választjuk-e, az teljesen közömbös. Az ilyen eljárás segélyével a spáciumoknak egymás közt a lehető legtökéletesebb egyenletességét érjük el, ami az adott körülmények közt egyáltalában lehetséges. Hogy a kitöltendő hiányzó hosszúság ekkor maradvány nélkül oszlik el az egyes spáciumokra, az kiviláglik abból, hogy az utolsóelőtti spácium létesítése után még fönmaradó hiányzó hosszúság, az eljárás alkalmazásakor, a legutolsó spáciumra esik. A találmány alkalmazható minden olyan gépnél, melynél írásjeleket sorokba kel-1'
