59425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence gázreakcióknak létesítésére, főleg cyahoydrogénsavnak előállítására

oldalán és közvetlenül juthatnak széles, sugárirányú és hűtött elvezetőcsövekbe. Ily módon a reakciótermékek nagy hűtőfölülettel jutnak érintkezésbe, míg a 47777, számú szabadalmi leírás szerint vékony, gyors áram alakjában húzódtak át az ürös elektródán és csak ennek elhagyása után voltak hűthetők. Ez a rögtön történő, erős hűtés azonban igen fontos. Ezenkívül a fényívben a reakciók is kedvezőbb módon mennek végbe, mi a következők által igazolható. A hőmérséklet az egyenletes leégés miatt egyenletes, az erős, lefelé irányult sugár nagy sebességgel éri a szénföltöltést, az izzó szénrészek között lévő közbe behatol és így a szénföltöltésnek legnagyobb mértékben fölhevített övezetében igen fölmelegszik. A találmány a 47777. számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárással szemben még a következő módosítás által is kitűnik: Cianhidrogénsavnak a fényívben történő szintétikus előállításánál eddig a temeghatás törvényének megfelelően mindig azonos térfogatú nitrogént és hidrogént használtak tiszta állapotban vagy más gázokkal fölhigítva. MidQn egyizben a termelési hányad váratlanul nagy növekedésének okait kutattuk, azt tapasztaltuk, hogy ebben az eset- : ben tévedésből nem a tapasztaltuk, hogy | ebben az esetben tévedésből nem a stöchiometriailag helyes arányú gázkeverék lelt alkalmazást, hanem olyan, melynek hidrogéntartalma lényegesen kisebb volt. Ebből következik, hogy a gyakorlatban várakozás ellenére nem az elméletileg helyes összetételű gázkeverék bizonyul a legjobbnak. így pld. 75—65% nitrogénből és 25—35% hidrogénből álló gázkeveréknek használatánál a termelési hányad az eddiginél mintegy 20%-kal nagyobb. Minthogy azonban a cianhidrogénsavnak termelési hányada az energia egységre viszonyítva amúgy is aránylag kicsi, a termelési hányadnak 20%-kal való növekedése úgy a bizonyos mennyiségű cianidnak termeléséhez szükséges elektromos berendezésnek nagysága, mint a kemencéknek és a többi gyári berendezésnek méretezése tekintetében igen fontos szerepet játszik. A gyakorlatban a találmányt képező eljárás akként alakul, hogy üzemi gáz gyanánt 70% nitrogénból és 30% hidrogénből álló keverék szolgál. Minthogy a nitrogénnek és hidrogénnek fogyasztása a 2C + H2 + N2 = 2H NC egyenletnek értelmében történik, az üzemi gázt a stöchiometricus keveréknek bevezetésével kellene pótolni, de mert a kis mennyiségű nedvesség és a többi nyersanyagokban (szén, koksz stb.) lévő változó mennyiségű szénhidrogén a hidrogéntartalmat amúgy is növelni törekszik, a gázkeveréknek példaképen megadott összetétele, 70% nitrogén és 30% hidrogén, akként tartható föl, hogy ahhoz állandóan oly keveréket vezetünk, melynek hidrogéntartalma nitrogéntartalmánál valamivel kisebb, vagy ha tiszta gázokat vezetünk be, ezeknek térfogatait is megfelelően választjuk meg. Megjegyezzük, hogy ugyanekkor az egyébként igen terheá koromképződés is csökken. Célszerűnek bizonyúlt továbbá a gázoknak előzetes szárítása. Ekkor ugyanis a fényívkemencénél használt ürös elektródáknak berágódása is elmarad, mely a gázok víztartalmának a szénre vízgáznak képződése mellett gyakorolt hatására vezethető vissza. A mellékelt rajzban a leírt eljárás foganatosítására alkalmazható kemencének egy foganatosítási alakja van föltiintetve, mimellett megjegyzendő, hogy a most ismertetett gázkeveréknek alkalmazása korántsincs ehhez a kemenceszerkezethez kötve, hanem hogy az alkalmazható az eredeti vagy bármely más kemenceszerkezet esetében is. Az (a) széntégely alsó részén a lefelé kúposán kissé megszűkölő (b) aknába megy át. melyet a kemencén kívül a lefelényúló (c) cső folytat. Ez a cső alsó, kúposán kissé kiszélesedő végén a mozgatható (d) dugattyúval van fölszerelve, oldalt pedig (e) töltőajtóval van ellátva. Az (f) vezetékek a pozitiv sarokkal vannak összekötve, (g) az ürös kathoda (h) a gázokat elvezető veze-