59411. lajstromszámú szabadalom • Díszítési és hirdetési elem

tői függ. A (b) cső tetszőleges alakkal bírhat és meghatározott helyeken magát a csövet is színezhetjük vagy át nem látszóvá tehetjük. Elvileg egyetlen (b) cső segélyével tetszőleges nagyságú elemeket készíthetünk. A 3. ábra szerint díszítő elemeket több csőből ip állíthatunk elő, melyek mindegyikét egyegy Mariotte-edóny táplálja. Ezek az (el, e2) Mariotte-edények azonos vagy különböző színű folyadékokat tartalmazhatnak. A hatás változatossá tétele céljából a (b) csövet önmagával párhuzamosan visszafelé hajlíthatjuk, mint ahogy ezt a 4. ábra mutatja, melynél a rajzot két egymással ellenkező irányban keringő füzérsor létesíti. Az 5. ábra egy változatot mutat, melynél a különböző színű folyadékokat tartalmazó (el, e2) Mariotte-edények ugyanazon (b) csövet tápláljuk és oly módon vannak szabályozva, hogy a csöppek színe szabályszerűen váltakozik a csőben. Ezt a szabályozást elég nehéz fönntartani ; a folyadékcsöppek szabályszerű esését elosztó készülék, vagy elektromosan illetőleg mechanikusan- vezérelt csapok segélyével állíthatjuk elő. Példaképen szolgáljon a 6. ábra szerinti elrendezés. Ez az elrendezés egy a (g) hüvelyben forgó (f) függélyes csőből áll; a színes folyadékokat tartalmazó (il, i2) tartányok (hl, h2) csövei a hüvely falába torkolnak. Az (f) cső a (j) nyílással bír, mely forgás közben a (hl, h2) csövek nyílásai előtt elhalad. Ez azt eredményezi, hogy az (il, i2) edényekben lévő folyadékok kis mennyiségei az (f) csőbe folynak és onnan az alája helyezett (d) tölcsérbe hullanak. A (j) lyuk nagysága és az (f) cső forgási sebességétől függően az így előállított gyöngyök rövidebbek vagy hosszabbak és egymáshoz közelebb vagy távolabb fekszenek. Ily módon, ha kívánják, oly füzérsort is állíthatunk elő, melynél a füzérsor elemei több centiméter hosszal bírnak úgy, hogy jelentékeny távolságból is láthatóvá tehetjük őket. Ahelyett, hogy a díszítő elem körvonalait hajlított cső segítségével állítanok elő, sokkal kényelmesebb, két üveglap között a kívánt alakban csatornát vezetni. A 7. ábrában a mintázott (k) üveglap (b3) rovatéka adja az elem körvonalait, a (k) lapra erősített (1) lap lefödi a (b3) rovatékot ós így egy zárt csatorna áll elő, melynek végei az (1) lapon áthaladó (b4) kivezető csövekhez csatlakoznak. A (b3) csatorna egyformán félig' a (k), félig az (1) lapban fekhet. A 8. ábrában a (b4) csövek arra szolgálnak, hogy a rajz különböző elemeit egymással összekössék és helyreállítsák az összeköttetést azokban a pontokban, melyekben a rajz vonalai egymást metszik úgy, hogy az (1) lap mögött vezettetnek és le vannak födve egy másik (m) lap segítségével. A (k) lap elé helyezett (n) födőlap segélyével, mely oly kivágásokkal bír, hogy rajta keresztül csak a (b3) csatorna látható, a (b4) csöveket letakarhatjuk (7. ábra). Ezt a tödőlapot fémlemezből vagy átnem látszó festékrétegből állíthatjuk elő. Az (n) födőlap nélkülözhető is, ha az (1) lap át nem látszó (8. ábra.) A födőlappal bíró elrendezés (7. ábra) mindenesetre előnyösebb, mivel könnyebben teszi lehetővé azt, hogy az elem éjjel látható legyen transzparens világítás segítségével. A fönt leírt elrendezések csak példaképen adattak; a méretek, az alak, az . anyag, a csövek és színes folyadékok száma, a folyadék elosztásának módja és a részletek elrendezése az alkalmazások szerint variálhatók, anélkül, hogy a találmány lényegét érintenék. Külön a Mariotte-edény helyettesíthető egy állandó vízszin magassággal bíró tartánnyal, melynél a szabályozást tetszés szerinti rendszerrel, mint például a túlcsorduló víz fölfogására szolgáló mellékcsatornával, úszóval, szifon úszóval stb. létesíthetjük, melyek megengedik, hogy a (b) csövön áramló folyadékot oly mértékben vezethetjük vissza a táptartányba, mint amilyen mértékben az a (c) fölfogó edénybe hull.