59391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék rácsoknak bádogból való előállítására

jobboldali fölső korong pedig az előbbi ki­vágásokba benyúló (f) fogakkal van ellátva. A bal alsó (d) korong hasonlóan (f) fogakkal •és a bal fölső korong pedig (e) kivágásokkal •bír. A (g) nyújtókerekek a csúcsokra egyen­letesen elosztott fogakkal bíró szabályos sokszögek, mint azt a 3—5. ábrák mu­tatják. A működési mód a következő: A bádogot •{a) hengereken keresztül vezetve, oly be­hasításokkal látjuk el, mint az az 1. ábrán látható, miáltal a bádogot (k, 1) csomó­pontok révén egymással összefüggő, pár­huzamos (j) sávokra osztjuk, mimellett egyik sorban három (k), másik sorban pedig négy (1) csomópont keletkezik. A hasított bádogot az előkészítő hengerekhez to­vábbítjuk, hol a (k) csomópontok (c) kivá­gásokba kerülnek és jelentékenyebben nem befolyásoltatnak, míg a csomópontok mindkét oldalán levő (j) sávokat (f) fogak a bádog síkjára csaknem merőlegesen elhajlítják, mint azt a 6. és 11. ábrák mutatják. Az (1) csomópontokat a (b) korong kúpos részei a bádog síkjai fölé hajlítják, mint az a 9. ábrán látható. Az így előkészített lemezt (m) vezetéken keresztül (g) kerekekhez vezetjük, melynek (h) fogai a külső fölfelé hajlított (j) sávok és (k) csomópontok között kiképezett, fön­tebb említett lyukakba hatolnak, mimellett a (j) sávok maguk többé-kevésbbé simán a sokszögű kerekek lapos szélére feküsznek. Ezek a kerekek, mint a 3., 4. és 5. ábrán a nyilak mutatják, egymással ellentétes irányokban forognak úgy, hogy a bádogot, melynek széleit vízszintes helyzetében (4. ábra) a fogak megfogják, a kerekek ferdére állítják és nyújtják. A nyújtás akkor feje­ződik be, amikor az egyes fogak kerekük tengelye fölött vagy alatt függőleges hely­zetbe jutnak, mint az az 5. ábrán látható. A kerekek további forgatása a fogakat nyújtott bádog széleitől szabaddá teszi. A 14—19. ábrán föltüntetett változat a fönt leírttal nagyjában azonos, de itt a fogak nem a nyútókerekek fölületén, hanem azok oldalfölületein vannak elrendezve, -aminek megfelelően a lyukak a bádog szélén való előállításának módja megváltozik. Az (a) hasítóhengerek és a kúpos (b) korongok úgy vannak kiképezve, mint ahogyan fönt leírtuk, a (d) korongokat azonban hullámos szélű korongokkal (14. és 15. ábra) helyette­sítjük, melyek széle nincsen lemetszve. Ezek a korongok a külső (j) sávokat a (k) csomópontok mindkét oldalán a bádog sík­jából fölfelé illetve lefelé hajlítják, mimellett, a sávoknak és a bádognak síkjai lénye­gében párhuzamosak maradnak egymáshoz, mint azt a 14. ábra mutatja. A nyújtókerekek (o) fogai nincsenek mereven a kerekekre erősítve, hanem a kereken levő nyílásokon keresztül mennek, mimellett a (q) rugók a fogak csúcsait a kerekek felé húzni törek­szenek. Az (r) és (s) helytálló bütyökfölü­letek a fogakat kifelé szorítani igyekeznek. Egyszerűség kedvéért a rajzon minden kereken csak egy fog van föltüntetve, de itt is úgy, mint a (g) kerekeknél a fogak az egész kerék kerületén egyenletesen vannak elosztva. Az (r) és (s) bütykök az (o) fogakat a kerekektől eltolják, miáltal ezek a fogak az (m) vezetékből kilépő sáv szélein lévő lyukakba behatolnak; ha a fogak kerekeiknek tengelye fölött illetve alatt függőleges helyzetbe jönnek, úgy a bütyköknek végeit elérik és rugóik által hir­telen visszahúzatnak és a bádogot szabaddá teszik. A bütykök hosszának oly módon való változtatása által, hogy a fogakat va­lamivel előbb húzzuk vissza, a nyújtás sza­bályozható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hasított bádognak rácsokká való nyújtására ellenkező irányban forgó ke­rék-pár segélyével, azáltal jellemezve, hogy a hasított bádog sávjait páronként a bádog síkjából bizonyos szöggel ki­hajlítjuk és a bádog szélein lyukakat képezünk ki, melyekbe a kerekek fogai behatolnak. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a sávok hajlí­tása által a bádog szélein lyukakat ké­pezünk ki. 3. Előkészítő henger az 1. alatt igényelt

Next

/
Thumbnails
Contents