59381. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hordalék és folyamhomok kiválasztására folyóvizekből, vízerőtelepek turbináinak kímélésére

vízsebesség, ütközőfölület és a .homokszemek súlya, a vízfonalirány és a homokszemcsék sülyedési sebessége, illetve esési ideje közötti viszonyokat megállapítanunk. Jelen találmány első sorban azt célozza, hogy alkalmas elemek segélyével a föntebb közelebbről meghatározott káros hatású vízáramlások megszüntettessenek, illetve hogy a víz sebessége az egész csatornaszélességben kiegy-enlíttessék, késleltessék és egyidejűleg oly módon csillapíttassék,, hogy a homokszemcsék, súlyukat követve, oldalirányú áramlások nélkül sülyedjenek le a csatorna fenekére, illetve a legkisebb vízsebesség helyén rakódjanak le. A találmány másodsorban azt célozza, hogy a részben vagy egészben leülepedett homokszemek újbóli fölkavarása azáltal akadályoztassák meg, hogy a legkisebb vízsebesség zónájához csatlakozva, a (h) átfedés alkalmaztatik, miáltal további elem gyanánt az (r) gyűjtőtér képeztetik, melyben a hordalék (kavics, durva és finom homok) az elmosásig lerakódik, anélkül, hogy a homok fölkavarható lenne. A találmány továbbá azt célozza, hogy az üzemvíz az esetben, ha időközönként rendkívül sok folyamhomokot visz-magával, akkor egy további elem segélyével azáltal tisztíttassák meg a homoktól, hogy a víz alulról fölfelé, illetve előre fölfelé függőszitákon vezettetik át, melyek által a homokszemeknek az üzemvízbe való belépése megakadályoztatik, illetve a homokszemek a szitákról lemosatnak és a gyűjtőérbe vezettetnek. A találmány végül azt célozza, hogy az összegyűlt hordalék- és folyamhomoktömegek alkalmas elemek segélyével oly mődon vezettessenek el, hogy nem állíttatnak elő oly áramlások, melyek a homokot máshova, mint a homokmosócsatornába terelik, tehát hogy a homok a mosócsatornába, és ebből a folyóba minimális vízmennyiséggel továbbítható. A mellékelt rajzon az 1. ábrabeli hossz-' metszetben, a 2. ábrabeli fölülnézetben és a 3. ábrabeli keresztmetszetben (a) jelöli a csatornafalakat. A munkacsatorna a bevezetőrész alatt, egy meghatározott hosszúságban, pl. nyolc párhuzamos (b) vezetőfal által hosszirányban kilenc részre van fölosztva. A (b) vezető- vagy csillapítófalak száma és hossza a vízmennyiség, a vízsebesség és a vízből kiválasztandó homokszemek finomsága és mennyisége szerint határoztatik meg. Minél finomabb a kiválasztandó folyamhomok szemnagysága, annál nagyobb számban és nagyobb hosszban alkalmazandók a (b) falak. A munkacsatorna első részében, tehát mielőtt a folyamhomokot tartalmazó víz a (b) csillapítófalak által fölosztott csatornarészbe kerül, a folyamhomokot magával vivő víz a (c, d) pontozott vonalak szerint hullámszerűen mozog és azután a (b) csillapítófalak hatása által a (d, f) pontozott vonalak irányában a célszerű (h) átfedés által képezett (r) gyűjtőtérbe halad. Emellett az alsó (c, d) vonalak a durvább homokszemek esési-, illetve mozgásirányát, míg ellenben a felső (c, d) vonalak a folyamhomok esési-, illetve mozgásirányát jelölik. Az 1. ábrán föl van tüntetve, hogy miképpen képe/hetők az (r) gyűjtőterek a (h) átfedések vagy előépítmények által, miáltal stagnáló vizet tartalmazó tér, vagy az (e) leeresztőelemek kissé nyitott állapotában, a csatorna irányában a leeresztőelemek felé áramlás létesíttetik. Ugy az (r) kamrákban levő, a leeresztőelemek zárt állapotában stagnáló víz által, mint a leeresztőelemek nyitásánál az (i) elvezetőcsatorna felé fellépő áramlás által is elérjük, hogy a homokszemek többé nem kavarhatok fel, mert az utána folyó víz hegyes a szög alatt ütközik az átfedés alsó oldala, által képezett ütközőfölületekbe: a folyamhomoktömegelr tehát az elvezetésre alkalmas helyeken rakódnak le. Ha ellenben az ütközés a (g) irányban tompaszög alatt egy függélyes fal felé történne, akkor ezáltal a homok fölkavartatnék és az (1) sziták elhagyása esetén az üzemvízbe átvezettetnék. Az 1. és 2. ábrán (1) szitákat, lyukasztott bádogokat, hálókat, szöveteket vagy finom rácsokat stb. jelöl, melyek az (m, n) irányban az áramlási irányhoz ferdén oly módon