59354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés láptőzeg kitermelésére

ból kikefülve, áz anyag a (11) .teknőn át a <12) vízszintes dobba kerül, melynek kúpos palá»kja> nem bír áttörésekkel. Az ezen dobon végigmenő tengelyen szög alatt ülő verőkárok-.ülaek, melyek az anyagot gyorsan vezetik végig á dobon, miközben alaposan keveredik bő mennyiségű vízzel, mely ugyanazon időben és helyen lép be á dobba, mint a rostos anyag. Az itt szükséges víz gyanánt célszerűen azt a vizet használjuk föl, mély a (8) forgó szitákban az anyag •mosására való felhasználás után a kiválasztott hulladékanyaggal a (12) medencébe kerül és melyet ezen medence egy magasan fekvő pontján tiszta állapotban elvezettünk, miután a hulladékanyag, és egyéb piszok, súlyánál fogva, a medence fenekén leülepedett. Ha a rostos anyag a (121

) dobot elhagyta, alaposan meg van foszlatva és vízzel van keverve. Ekkor közvetlenül á normál typusú (13) papirszitába kerül, mely eltávolítja az összes szárakat a rostokból és ez utóbbiakat a szita likacsain átbocsátja. Ezek most a (14) vályúba kerülnek, míg a szárak a szitán végigvonúlva, tetszőleges szállító vagy tisztító berendezés segélyével önműködően a lápba dobatnak ki. A rostos anyag véglegesen megtisztítva, célszerűen a (15) szivattyú segélyével nyomatik a (14) vályúból a (16) forgó szitába, mely azt a benne lévő víztől szabadítja meg. A rostos anyag ezután a (17) vályúba hull, míg a víznek egy részét a (18) csövön át vagy a (12) dob fejéhez, vagy esetleg a (13) papirszitához vezetjük vissza. A rostos anyag ekkor oly konzisztenciájú, hogy esetleg saját súlyánál fogva áramlik a (19) tartályba, mely a telep szomszédságában van fölállítva. Az eljárást azonban már azzal is fejezhetjük be, hogy a rostos anyagokat, miután az a papirszitát elhagyta, egy szárítógépsorozaton vezetjük végig, amikor is rögtön alkalmassá válik hajóba rakásra bálok,, vagy tekercsek formájában. A tiszta rostos anyag, bármilyen víztartalmú is iegyen, a (17) vályún át a (20) toronyba jut és inneu (21) alagúton át a (19) tartályba, ahol az anyagot víztelenítjük. Az anyagtól elvont víz az úszó (23) kibocsátószelepén át á, (22>, üülső. tartályba kerül, ahonnan azután; a foszivattyuhoz, illetve a csőhálózatba.vézeítetiki • a szájcső táplá-, lására. -. :'.."••»:.• v..." -'";;.- •••"."• Ha szárítógépeket. alkalmazunk,: & most ismertetett víztelenítő -berendezés természe-% tesen elmar ad.-Ha a szivattyúból táplált; szájcső vízsugarát .aém használhatjuk föl a a tőzeg vágásra, illetve foszlatáaára, ak-kap ezen sugarat megfelelő csatornán át a tarfi tályba vezethetjük vissza. A rostos anyag földolgozására szolgáló a teleppel szomszédos papirmalom működése alatt az anyag folyékony állapotban kerülhet a toronyból a malomba, amikor is a szükséges vízmennyi-;" ség a (17) csatornán át kerül az anyaghoz, melynek kifolyónyílását a (17x

) ajtó szabályozza. Ha az anyagot a belső tartályból vezetjük el, akkor ez vagy egy csővezetékkel való kapcsolat vagy a (23) szájcső útján hydraulikus úton történik^ amikor is a szájcső vízsugarát a tartályban lévő tőzegréteg feneke felé irnyítjuk. Ha a rostoknak nem kell rendkívül finomaknak lenniök, hanem inkább arra helyezünk súlyt, hogy nagy mennyiségű anyagot állítsunk elő, akkor célszerűbb a normál typusu (13) papirszita helyett nagy kupos(24) szitát alkalmazni (2. ábra), melynek felülete oly nagy likacsokkal van borítva, hogy a rostok a likacsokon átmehessenek, míg a áfcárak a szitában visszamaradnak és a szita végén levő teknőbe jutnak, a teknőből pedig megfelelő továbbító eszközök segélyével a lápba vezettetnek. A rostok pedig elhagyván a szitát a fönt ismerteti úton a tartályba kerülnek. A 3. ábrában a rostos anyagnak a. víztől való elválasztásának, valamint a rostok halomba rakásának módja és eszközei vannak föltüntetve. E célból (25) kúpos szitát erősítünk meg a (26) cső fölső végén. Ezen csövön át vezetjük a vízzel ittatott rostos anyagot, mely a cső végén kilöketvén, a szita fölött elhelyezett (27) fedőhöz verődik. A keverék ezután a (25) kúpos szitafölületre kerül,