59311. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az átvitel egyszerűsítésére üzleti könyveknél
az összegsorok aránylag igen magasra jutnak. Másfelől ezt a berendezést is, melynél egy könyvlapon egymáshoz képest eltolt kivágásokat alkalmazunk, legföljebb csak abban az esetben használhatjuk, ha a lap elülső és hátulsó oldalán lévő összes számlarovatok egyenlő szélességűek, míg különböző szélességű rovataknái azok a kivágások, melyek egyidejűleg két különböző széles rovathoz tartoznak, csak az egyik rovat szélességének felelhetnek meg. Minthogy pl. az amerikai naplóknál a számlarovatok különböző szélességűek, ennélfogva az ilyen berendezéseket a gyakorlatban csak a legritkább esetben alkalmazhatjuk. Ezen hátrányokat a jelen találmány szerint egyszerűen azáltal szüntetjük meg, hogy az egyes lapoldalak rovatainak alján nem papirhidak által elválasztott egyes kivágásokat, hanem csak egy folytonos kivágást alkalmazunk, mely az egy oldalon lévő összes rovatokat átfogja. A kivágások oldalról-oldalra el vannak egymáshoz képest tolódva. Ezen berendezést egyformán alkalmazhatjuk úgy egyenlő, mint különböző szélességű rovatokkal biró számlakönyveknél s ennek alkalmazásánál közömbös az is, hogy az egymásutáni lapok rovatvonalai födik-e egymást, vagy nem. Emellett egy az egész lapon átnyúló kivágást sokkal könnyebb pontosan előállítani, mint sok szorosan egymás mellett fekvő, esetleg egymáshoz képest eltölt kivágást. Igen széles könyveknél esetleg merevíthetjük is a kivágást oly módon, hogy azt hosszirányára merőlegesen valamely alkalmas anyagból, pl. selyemből, gyapotból, celluloidból, zselatinból való szállal, ill. szalaggal, vagy szalagokkal kötjük össze. A találmány tárgyának egy kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl, és pedig az 1. ábra egy fölnyitott számlakönyvet mutat, ,míg a 2. ábra ugyanezen könyvet ábrázolja a jobboldali lap átlapozása után. Az 1. ábra példaképen a számlakönyv 104 oldalát tünteti föl, hol a baloldali lapon lévő kivágás a jobboldalihoz képest lefelé van eltolódva s mindkét kivágás a számlarovatok alján foglal helyet. Merevítés céljából igen széles könyveknél a kivágások egy vagy több megfelelő helyén al kalmas anyagból való keskeny hidakat alkalmazhatunk, amely célra pl. selyem vagy gyapotdzálakat, vagy esetleg celluloidot^ zselatint stb. használhatunk. Ezen hidakat azonban el is hagyhatjuk, vagy legföljebb csak nagyon széles könyveknél alkalmazzuk. A berendezés használatánál következőképen járunk el: Ha pl. a jobboldali könyvlap legalsó sorában álló 340 számhoz az illető «tartozik» rovatban lévő 10 számot kell hozzáadni, akkor összeg gyanánt 350-et kapunk, melyet ezen lap kivágásának megfelelő helyére írnak be. A szám ennélfogva a kivágáson keresztül a következő 105 lap jobboldalára íratik, de a 104 lap jobboldalán is látszik. Ha most a könyvben tovább lapozunk (2. ábra), akkor a 350 szám a 105 lap jobboldalán az első «tartozik» rovatban lesz s minden külön átvitel mellőzésével hozzáadható az ugyanezen rovatban álló 15 számhoz. Ilyen módon nyerjük összeg gyanánt a 365 számot, melyet viszont a megfelelőleg mélyebben fekvő kivágásba irunk be úgy, hogy az a 106 lap megfelelő rovatába kerül. Ugyanilyen módon irjuk be a végösszegeket a 104 lap baloldalára is, melynek kivágása a jobboldalihoz képest lefelé van eltolódva úgy, hogy a jobboldali lap átfordítása alkalmával a két kivágás nem födi egymást és a beírt'számok az alattuk lévő helyes oldalra kerülnek. Épen így a 104 lap baloldalon álló végösszegek a lap átfordítása után a kivágások egymáshoz viszonyított eltolódott helyzeténél fogva a következő lap baloldalán ' jelennek meg. így pl. a 104. lap baloldali első «tartozik» rovatában a 86 végösszeg látszik, mely az előző 103. lap baloldali átviteli összege. Ezen 86 számhoz az illető rovatban álló 40 számot hozzáadva nyerjük a 126 összeget, amelyet, minthogy az ezen oldalon lévő kivágásban már számok vannak, a kivágás fölé írunk be. Ha most a jobboldali 104 lapot átfordítjuk (2. ábra),, akkor a 126 végösszeg az ezen lapon lévő>
