59311. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az átvitel egyszerűsítésére üzleti könyveknél

Megjelent 1913. évi április hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 59311. szám. IX'a/b. OSZTÁLY. Berendezés az átvitel egyszerűsítésére üzleti könyveknél. SEIFARTH TH. ERNÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ LEIPZIGBEN. A. bejelentés napja 1912 julius hó 6-ika. Már vannak használatban az üzleti köny-Tekuél, nevezetesen az úgynevezett számlakönyveknél olyan berendezések, amelyeknek segélyével a könyv valamelyik lapján összeadásból nyert összeget, vagy összegeket az eddigi körülményes mód helyett egyszerűen úgy viszik át a megfelelő következő lapra,hogy a könyvlapokat a számlarovatok alján kivágásokkal látják el, melyeken keresztül az egyik lap egyes rovatainak végösszegét közvetlenül a megfelelő következő oldalnak a kivágás alatt lévő helyére írják. Némely ilyen berendezésnél az ugyanazon könyvlapon lévő egyes kivágások egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy a kivágások egyrésze egyik sorban, másrésze pedig másik sorban fekszik, vagy pedig az egyik oldalon a kivágások egy sorban feküsznek, míg a oldalakon a kivágások egymáshoz képest el vannak tolódva. Mindezen berendezéseknek azonban nagyon sok hátrányuk van, első sorban is az, hogy mivel minden számlarovathoz külön kivágás tartozik, a számot az alatta lévő megfelelő rovatba csak akkor lehet helyesen beírni, ha az egymásfölötti oldalak rovatai pontosan fedik egymást, mert ellenkező esetben az egyes kivágásokat áthidaló részek az •alattuk lévő megfelelő rovatokat részben | elfödik s ezáltal megakadályozzák a számok I pontos és kifogástalan beírását. Minthogy ' azonban a gyakorlatban lehetetlen a számlakönyveket úgy készíteni, hogy az egymásután következő lapok rovatvonalai teljesen födjék egymást és minthogy sok esetben a azámlarovatok különböző szélességűek, ennélfogva az említett berendezéseknek semmiféle gyakorlati értékük nincs, sőt végeredményben még célszerűtlenebbek, mintha egyáltalán nem is alkalmaznánk kivágásoí kat és a szokásos közönséges módon végeznénk az átvitelt. Azonkívül a kivágások között maradó papirhidak, ha írás közben a toll ezek közelében jár, könnyen széftolyasztják a tintát és foltokat idéznek elő, különösen abban az esetben, ha a hidak részben a rovat fölé kerülnek s ezáltal a beírásra szánt helyet elfödik. Azon berendezéseknél, hol az egyes kivágások a könyv egy oldalán egymás mellett fekvő sorokban, egymáshoz képest eltolódva vannak elrendezve, a kivágások vagy nagyon meggyengítik a könyvlapokat, vagy pedig tetemes magasságban kell az egyes kivágásokat egymáshoz képést eltolni, ha a kivágások között elég széles papirhidakat akarunk kapni, miáltal igen sok teret veszítünk magassági irányban és