59292. lajstromszámú szabadalom • Palackzár
és a kúpalakú (i) test alapja között oldalsó (h) és (h') nyílások vannak kiképezve, amelyek előnyösen nagyság és helyzet tekintetében a (g, g') nyílásoknak felelnek meg. A gyűrűs (m) karima fölött fekszik a (c) elzáró dugasz. A szelep (r) tányérja alul háromszögű vagy négyszögű (v) körhoronyn.yal és három (s) vezetőbordával van ellátva. A tányér középső nyílását (t) dugasz zárja el, amely oly nagyra van választva, hogy a szelep a palackba töltött folyadékban ússzék. A szelep (s) vezetékei az (n) hüvelyben csúsznak, amelynek fölső, a szelep (v) hornyának megfelelően kiképezett (p) része szelepülőke gyanánt szolgál. Az (n) hüvely alul gyűrűalakú (0) karimával van ellátva. Az (n) hüvelyt a (d) serleggel szemben a (q) parafa- vagy gumigyűrű tömíti. A szelep fölött az üvegből vagy más eféléből való (1) golyó fekszik. A palackzár működési módja a következő: A palacknak az 1. ábra szerinti helyzetében a dugasz a palackot elzárja. Azonkívül azonban az (1) golyó úgy fekszik neki a (k) üreg szélének, hogy a szelepet ülőkéjére leszorítja és a folyadék ki nem folyhatik. Ha már most a (c) dugasz eltávolítása után a palackot a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe hozzuk, akkor az (1) golyó a (k) üregbe billen. A szelep tehát kinyílhat és a folyadék a berajzolt nyilak irányában kifolyhat. Ha ezután megkíséreljük, hogy a palackot ismét megtol tsük akkor, ha a palack függélyes helyzetben áll, a szelep a golyó súlya alatt záródik és a palacknak újból való megtöltését meggátolja. De a palack újból való megtöltése annak megfordított helyzetében is ki van zárva, minthogy a szelep, mint már fentebb említve volt, a folyadékban úszhat és amint a folyadékot beöntjük, azonnal ülőkéjére fekszik, miáltal a folyadék belépését megakadályozza. A palackzár ismertetett sajátságos kiképzése folytán a golyó, ahelyett, hogy úgy mint a régebbi palackzáraknál nagyobb szabad helyen ide-oda gördülne, csak az üreg széléhez fekhetik vagy magába az üregbe billenhet. A bizonytalan elzárás tehát el van kerülve, ami a régebbi palackzáraknál a zár nyitását csak többszöri rázás vagy ütés után tette lehetővé. A találmány tárgyánál ellenben a golyó biztos egyszerű és szűk helyen való vezetése révén a palackzár helyes működése minden körülmény között biztosítva van. A palacknak újból való megtöltése ily módon tehát ki van zárva, de emellett lehetetlen a palackzárt a palackból eltávolítani. Az eddig ismeretes palackaárak több részből állottak, amelyeket a palackon kívül raktak össze és a palackba való behelyezés után fölülről csavarok vagy más segédeszközök útján ismét szét lehetett szedni. Ily körülmények között tehát palackzár kivevése, összeillesztése és a palack illetéktelen újból való megtöltése nem volt kizárva. Ez azonban a találmány tárgyánál lehetetlen, mert a szelep hüvelyével alulról van a serlegbe helyezve és a serlegnek fölülről megfogható részei nincsenek, minthogy a serleget a kúpalakú test teljesen födi. Kísérletek igazolták, hogy a palackzár a palackból ki nem vehető, mert előbb törik el az (m) palacknyak vagy maga a kúpalakú (i) test. Azonkívül,, hogy a serlegalak és a szelepnek alulról való behelyezése teljes biztonságot nyújt a palackzár illetéktelen kivevése ellen, a találmány tárgyát tevő palackzár még azon lényeges előnynyel jár, hogy az kevés, nagyon egyszerű módon előállítható részből áll úgy, hogy a palackzár olcsón állítható elő és emellett működése föltétlenül biztos. Továbbá meg kell még említeni, hogy a palackzár csak olyan részekből áll, amelyek üvegből, illetve parafából készíthetők. Nem szükséges tehát, mint egyébként ilyen készülékeknél, fémrészeket alkalmazni, amelyek a folyadék hatása alatt kémiai változást szenvednek és esetleg a folyadék tisztaságát nagy mértékben befolyásolhatják. A 11. ábra a találmány egy másik foganatosítási alakját függélyes hosszmetszetben mutatja. Ezen foganatosítási alaknál tojás alakú golyó van alkalmazva a gömbalakú (1) golyó helyett. Ezenkívül a szelep (s) vezetőkúppal van ellátva s emellett a palacknyak kidudorodik, hogy a folyadéknak a
