59271. lajstromszámú szabadalom • Tégla választófalakhoz és effélékhez
MLegl elent 1913. évi ápril is hrt 34-én . MAGY. ggn KIR. SZABADALMI jfiBf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59271. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Tégla válaszfalakhoz és effélékhez. STEFAN0V1TS S. BÉLA ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1011 augusztus hó 4-ike. Épületeknél válaszfalak emelésére, ideiglenes építkezéseknél é-s efféle célokra különösen előnyös alaktégláknak alkalmazása, melyek előállítása ép oly egyszerű és olcsó, mint a közönséges tégláké s emellett könnyen állíthatók össze falakká, valamint biztosabb összeköttetésük folytán szilárdabb falakat képeznek. Az eddig ismert alaktéglák azonban többé-kevésbbé bonyolódott alakúak úgy, hogy egyrészt előállításuk drágább, másrészt készítésük alkalmazásuk közben az éles sarkak és szögletek deformálódnak, ami az ily téglákból készített fal szilárdságának rovására megy. Jelen találmány tárgya oly alaktégla, mely rendkívül egyszerű alakja következtében tényleg nagyon egyszerűen, tehát olcsón állítható elő és emellett a belőle készült falnak minden tekintetben kielégítő szilárdságot ad. A találmány tárgyátképező alaktégla két foganatosítási alakját a mellékelt rajz ábrázolja, melyen az t. ábra az alaktégla alkalmazási módját válaszfal építésénél mutatja, a 2. ábra egy alaktégla távlati képét, a 3. ábra fölülnézetét tünteti föl, a 4. és 5. ábrán egyszerűbb kivitelű alak| tégla távlati képe, illetőleg fölülnézete látható. A találmány lényege, amint a rajzból is kitűnik abban áll, hogy az (a) alaktéglának mellső és hátsó lapjával párhuzamos metszete keskenyebb párhuzamos oldalukkal egymáson fekvő két trapéz alakjával bír úgy, hogy a közepe felé- keskenyedő hasáb keletkezik. Ezen téglákból a falat úgy építjük föl, hogy az egyes téglákat az egymás mellett lévő függőleges sorokban egy féltégla magasságával illesztjük egymásra (1. ábra). Ennek következtében minden egyes tégla oldalának tompaszögű mélyedésébe a szomszédos sor két téglájának fölső és alsó fele által képezett tompaszögű kiemelkedés kapaszkodik, mjáltal a fal minden külön megtámasztás vagy merevítés nélkül szabadon és szilárdan áll. A 2. és 3. ábrán látható foganatosítási alaknál a tégla a rajta függőlegesen áthatoló (b) lyukakkal és az oldallapjain, fölső és alsó véglapjain körülfutó (c) vályúval van kiképezve. A (b) lyukak alkalmazása által üreges téglát kapunk, aminek előnyei az építészetben általánosan ismeretesek. A (c) vályú a téglák közé helyezett habarcsnak kapaszkodását segíti elő és ezáltal a fal szilárdságát növeli.
